„not acting is genocide.”
végre elkezdték igazán használni egy másik érzékszervemet is a szememen kívül, méghozzá az agyamat. mert az ember önkénytelenül is elgondolkozik, hogy tényleg annyira rossz lenne, ha megpróbálnának valamit kezdeni a túlnépesedéssel? a módszer természetesen vitatandó, de jó, hogy nem alapvetően gonosz típusú gondolataik vannak a(z) (látszólagos?) ellenségeknek (és itt örömködnék még egy sort, hogy végre kihasználták stephen rea-t is!). végre eljött a két legfurább karakter közti komolyabb interakció ideje is, jól is működnek együtt, az sem meglepő, hogy a közös gyermekkori sors egy platformra terelte őket, és talán az sem, hogy ki beszélt többet (két szuszogás között...). de egyébként is, az eddig külön tartott szálak karakterei most hirtelen összekeveredtek, és erős lett a mix. (nekem az külön megnyugtató, hogy nem a szavam állt el, hanem csak az előző epizód átvezető jellege miatt voltam szűk-beszédű...) (+12.31.)