„eventually everybody pays. everybody suffers.”
ismeritek azt az érzést, amikor borzasztó kellemetlen érzés ránézni valamire, mégsem tudjátok elfordítani a fejeteket? na így voltam ma cordelia szemeivel... talán a darabolásba túlságosan beleélték magukat az írók, mert kicsit széteső volt ez a mai rész, vagy csak most jöttek rá, hogy mennyi mindent akarnak még belegyömöszölni az évadba, és ezért a kapkodós hangnem. oké, a csajok mutatják egyre a képességeiket, meg a végére kifutottunk valahova, de a nagyon gyilkos madame szála kilógott, mint egy veszett nigger bele, mégha a személyes pokollal találhatunk is közös pontot. a hirtelenségre meg a korábbi supreme-ünk meglepő vége a legjobb példa, nem mindig stílusos, ha lecsap egy fejsze... persze most sem voltunk híján nagyszerű jeleneteknek, ha más nem, a verekedős biztos megmarad a perverz tudatalattink kéjes emlékének. kicsit még kellett volna pár kavarás ennek a főzetnek, lányok. (++01.24.)