„death is not the end. rejoice.”
mit csinálnak az igazi detektívek? nyomoznak, bizony. szinte végig a jelenben voltunk tartva, követve az éveken át felcsipegetett morzsákat, másabb volt, kevésbé filozofikus, de ez nem baj. mert a két karakter közti interakció miatt most is ott volt a szánk szegletében a mosoly végig. a legjobb persze marty meggyőzése volt, ahogy a tömény utálkozó szánakozást felváltotta az érdeklődés, majd a videó megnézése után a düh. de a sáros sheriff becserkészése is nagyon működött. vagy amikor a magánéletről faggatják egymást, és persze hazudnak néhány ártalmatlant, de mi látjuk a valóságot. kalandozok, kicsit elvesztem a bayou-ban, dehát nem csodálkozom, egyre mélyebbre visz be a sorozat a mocsárba. és már jövő héten ki is derül, hogy elmerülünk-e a sárban? shit. (++03.05.)
