„the fact is the glue that holds high school friendships together is high school.”
ez tök jó kimondás volt, hogy az eltávolodás után lusták vagyunk erőfeszítéseket tenni, ezért hullnak szét a barátságaink. én ezt úgy szoktam mondani, hogy időszakos barátaim vannak, de abszolút van ebben is ráció. na, kerestem egy pozitívumot az epizódban, és azzal kezdtem az értékelés, nehogy sírásra görbüljön a szátok. nem volt olyan vészes, csak borzasztó lagymatag volt az összkép. oké, szomorkodunk, hogy végzünk a középiskolában, oké, még mindig megy a cicaharc newyork-ban, ésakkor...? de lehet, hogy én vagyok ilyen felizgathatatlan mostanság... brrr, na, legyen feelgood a vége, írjunk még valami pozitívat: milyen szerencsés kurt, hogy két ilyen hírességgel énekelhet egy fél epizódon át... (++03.08.)
