„in many ways, that brings us full circle.”
jó nagy pont lett ez így. már két résszel ezelőtt is azt írtam (mert azt éreztem), hogy lezártuk a sorozat egy szakaszát, aztán jött az ünnepi epizód, oké, innen lehet új utakon járni, de aztán a mai részben csúcsosodott ki a nagy búcsúzkodás. emiatt volt egy kicsit fals-pozitív hangulata is, mert mindenki kibékült, mindenki szeretett mindenkit. szegény legújabb arcok már sosem kapják meg a méltó búcsújukat, most is volt két percük meg tíz mondatuk, oszt’ mehettek gyerekek... ugyanakkor egyetlen momentummal sikerült elérni, hogy tényleg érezzük, hogy teljes ez a kör, hogy méltóképpen búcsúzzunk lima-tól, és ez az emblematikus don’t stop believin’ megszólalása volt, annyira triviális, hogy nem is értem, miért nem gondoltam rá már az első pillanattól kezdve, hogy ez lesz a végső dal (is). hát irány newyork, és én csak azt tudom mondani, mint két résszel ezelőtt: izgalmas időszak vár ránk... (++03.28.)