„you and i only have two speeds: awesome or not at all. and who gives a crap what all the other peasants think?”
őrült álom-nyitány, várjunk, csak nem...? de! eric stolz is back, valahogy mindig ráérez a glee-feelingre, meg vannak nagyszerű ötletei is (steady-cam-mel követni rachel-t a függöny-felhúzásig). valami ilyesmire vártam a címet látva (illetve a jövő heti -black-up plan- miatt aggódtam egy kicsit, alaptalanul). borzasztó nyálasan fog hangozni, de ezekért a pillanatokért tartok ki a sorozat mellett, mert melegséggel tölti el a szívem. és látom a hibáit, de azokat el tudják homályosítani a jó pillanatai (szép analógia ez a részben elhangzó kritikára, ügyeszoli). jó volt, hogy felhozták, hogy régen is voltak kemény kritikák, de talán az nem hangsúlyozódott, hogy mostanság ez mennyivel keményebb. persze, aki már eltöltött tizenhét percet az interneten, annak nem újdonság, hogy a névtelen hősök mit meg nem engednek maguknak. de egy igazi sztár felül tud ezen emelkedni. csá gyíkok. (++04.26.)