„we’re not trying to end the human race.”
na ezért ki fog bátorsági érdemrendet kapni...? ilyet bevállalni évadnyitónak, megáll az eszem... egy flashback epizód, amikor az ember alig emlékszik a történtekre (pedig nekem csak fél éve volt), és csak szép lassan áll össze a kép -és ez nem panasz, én imádok ’aha’ élményeket szerezni a labirintusban. és ehhez hozzájött még a hitelességhez való őrült ragaszkodás. azt megszoktuk, hogy a hetvenes években játszódó dolgoknál ki szokták lúgozni a képi világot, de hogy klasszikus 4:3-as formátumban tartsák a képet végig, hümm, elismerően tapsolok (azért tegyük hozzá, a gyönyörű színvilága így is átjött). és még egy csomó valóban megtörtént eseményt is bekapcsoltak az összeesküvés-elméletbe, az már tényleg mindennek a csimborasszója. szerettem rose leslie-t, hogy ennyi arcát meg tudta mutatni, elszörnyülködtem a nyulas sztori vizualizálásán, és szíves örömest mentem egy megszállott tudós egyre elboruló elméjébe. csak egy utópisztikus világban jöhetnek létre ilyen epizódok... (++07.21.)