„i would like to stop dealing with the goddamn baby fuckin’ jesus!”
azt hiszem megtaláltuk a legelbaszottabb karácsonyi hangulat ever twist-verseny első helyezettjét... megint csavartunk egyet a formulán, mert most nem egy ember szemszögét kaptuk meg, hanem egy családét (pedig a cigizősöktől tudjuk, hogy nincs többé olyan, hogy család). rendőrapu a tőle megszokott vehemenciával küzdi végig az ünnepeket, erőből akarja megoldani a dolgokat, miközben ésszel legyőzik. a lány továbbra is lázad, de mindig visszalép a határról. a fiú érdekes utakon jár, nála villódznak leginkább a kérdőjelek fényei (jövőlátó faszmutogató? hullazsákok az úton? isteni telefonhívás?). de azért otthon is kapjuk az apró rejtélyeket, hogy egy kicsit táplálják (vagy próbára tegyék?) a hitünket. és én mégsem ezeket akarom mindenáron kiemelni, hanem a válási igényt dekraláló érzelmi csúcspontot. egyébként érzem a szándékosságot abban is, hogy mindig a giccs-vonal jó oldalára esnek a kötéltáncoló jelenetek. (++07.23.)