„sometimes you gotta take a journey. even if it’s a blind one.”
szegény violet. de legalább hatásos búcsút kapott (nem gondolok a tüzes dildóra, nem gondo... áhhh...). vele kezdtem, mert kapcsolódik ahhoz, ami a legjobban tetszett ma. jessica alapvetően imádnivaló, de mind a jason-nel, mind a hoyt-tal való jelenetei emeltek ezen a magas szinten. a két pupák megbeszélte a barátságuk természetét, így most már el tudom fogadni, hogy a szép vörös visszatér a régi szerelméhez (partner-csere...?). bár ezt hittük a sook-bill párosról is, de úgy tűnik, van az a v-lét, ami megfertőzi végleg a lelket. sookie hozta a régi formáját, meggondolatlanul hülyeségeket csinált, de most legalább nem lett belőlük nagyobb baj (köszönheti eric gyors kapcsolási sebességének elsősorban). úgy tűnik, hogy most már sikerült végleg lezárni a tara-szálat -egy kissé jellegtelen flashback-kel, amiben csak a gyerek-laff meg kicsi-sook tetszettek igazán. és végül mondjuk ki, hogy a vallási fanatizmus mindig visszaüt, a hagymázas lázálmokból sosem született még jó dolog. (++08.26.)
