„i will not have my predecessor joining daniel pearl and jim foley with their heads in a basket.”
(mindig szeretjük, amikor egy sorozat jól aktualizál.) a kezdésnél még azt gondoltam, hogy levezetjük szépen a múlt hetet, aztán még ellébecolunk kicsit -bár mindig ekkorákat tévednék... azt sem gondoltam komolyan, amikor az első saul káromkodásnál azt villant be, hogy milyen jópofa lesz, amikor majd azt írom ebbe az értékelőbe, hogy ’na lássuk, hogy mennyi keménység szorult saul szakálla alá’ -hát megnézhettük... miután ledobta magáról a láncait, eljött az én időm, az a homeland, amit igazán szeretek. szétfeszítette a feszültség a sivatagot, mert nem tudhattuk, hogy tényleg hattyúdalnak szánják-e ezt az epizódot az írók. de csak drámára használták, elmentek addig a pontig, amíg lehetséges volt úgy, hogy ne loccsanjon agyvelő a szökőkútba, de ugyanakkor hatalmas lelki törés érje carrie-t és minket is. nem húzták sokáig az áruló kérdését sem, szerencsére, és több karaktert is pozitív irányba kezdtek fordítani. (++11.18.)