„we didn’t trust anything anymore.”
ééés akkor rágjuk át még egyszer a sztorit... sajnos a keret továbbra is túl szorosan fog, hogy nem csak a srácoknak kell újra és újra végigmenni a történeten, hanem nekünk is. onnantól fogtak meg ma, amikor túljutottunk az ismétlő szakaszon, és elkezdtek érvelni ellene és mellette. aztán már várta az ember, hogy leadják a sztorit, és kiderüljenek a gebaszok. én bírom azt, amikor egy sorkin-i apróságnak tűnő dolog fontos lesz (miért áll le beszélgetni két karakter a sportokban való időmérésről...?). szépen kijött a tanulság is, hogy mostantól eltűnt a bizalom -ők nem bíznak már semmilyen forrásban, és a nézők sem biztos, hogy bíznak bennük. és az a durva, hogy tényleg annyi forrást szedtek össze, és még ez sem garancia. és akkor gondoljuk azokra (mondjuk itt az országban), akik nem járják végig ezeket a köröket, hanem mindent azonnal kispriccelnek magukból, csak hogy több legyen a nézettség/kattintás. tök jó érzés, hogy a sok negatív hangulat után tudták úgy zárni ezt a részt, hogy örömmel áll fel az ember, hogy kicsit fel tudták tölteni pozitív energiákkal -ezért kellett a mindig fantasztikus jane fonda-t szerződtetni. ($01.03.)
