„what is love but a kind of creature waiting to be unbound?”
úgy tűnik, hogy nem csak a múltbéli történet miatt volt jó helyszín a mocsártól körülvett viskó, mert most újfent egy jó epizódhoz asszisztált. pedig azt hinné az ember, hogy ha két ember kivonul a világból, abból túl sokat nem lehet kihozni, pedig csak jó írói munkán és erős karaktereken múlik minden. meg jelen esetben azon, hogy mennyit hagyják eva green-t mosolyogni... és sokáig hagyták is, bár a lelket rágó démonok feltörtek időnként, azért szépen alakították a kapcsolatukat mr.chandler-rel. tetszettek a hosszú, kevés vágással bemutatott séták, az apró érintések a kölcsönös tanítás alatt (ahol a keringőt játszó zenekar is kivette a részét a romantikából), és szeretve utáltam azt, hogy megint megállították őket egy ponton. azok a fránya írói szörnyek... eközben london-ban egy kérdés foglalkoztat mindenkit: miért vonzza ennyire a férfiakat a szőke haj...? (és végre kimondatott, amit az emberiség többsége titokban vall: a babák félelmetesek!) ($06.17.)