„people’s lives are in the balance. and he doesn’t care.”
még jó, hogy hétfőnként az ebéd mellé john oliver-t szoktam fogyasztani, így tudtam a különleges állapotról, amiben washington d.c. leledzik (érdeklődők számára: nem tartozik egyetlen kormányzó alá sem, hanem a kongresszus direktbe dönt minden pénzügyéről -és egyéb nyalánkságokról...). bár valószínűleg megértettem volna enélkül is a részt, csak jó volt kicsit a bennfentesség érzetével hencegni... (és tudatosítani mindenkiben: nézzétek john oliver-t mert nem csak informatív, de kurvajó is!) eddig frank nagyon szolidan végezte a szokásos ügyeit, talán kicsit megkötötte a kezét az új helyzet, de ma már kezdett erősen visszamászni a régi francis. jöttek is sorban a meglepő húzások (elvenni a katasztrófa-védelem pénzét?), és a támadva védekezések (női ellenjelölt az erős női ellenfélnek), és már megint teljes szívvel tudunk szurkolni ennek a sátáni rohadéknak, hogy legyőzze, sőt, megsemmisítse a kongresszus akadékoskodóit, legyenek azok bármilyen párt színeiben. bár alattomos manipulálásban ma claire női (wc-s) praktikái nyertek... (tök bírom a jackie és remy közti szexuális feszültséget, viszont szeretnék egy közleményt kiadni: minden vágyam, hogy molly parker cicit villantson. előre is köszönöm.) ($08.09.)