„sounds like some gearhead from dundalk.”
nagy színjáték -harmadik felvonás. egyre inkább érezni, hogy mcnulty a rendőri plecsni mellé begyűjthetne néhány írói, rendezői és színész kreditet is, mert annyira jól sült el a nagy terv, hogy most szinte alig tud mit kezdeni a sok elköltendő pénzzel, emberanyaggal és figyelemmel. persze bosszúsnak mutatja magát, hogy ennyire a középpontba került, de igazából kurvára élvezi az egészet, hogy sikeresen elérte, amit akart, és hogy most mindenki neki nyal az őrsön, mert tudják, hogy két kézzel szórja a szívességeket (kivéve persze jóbarátunkat és lelki társunkat, bunk-ot). azt hittem, hogy emellett komoly bírósági drámába is torkollunk, de hamar lerendezték a szenátor ügyét, és igazából nem is volt nehéz dolga a védelemnek -csak elő kellett hozni az igazi politikust a minden hájjal megkent rohadékból, és az esküdtek máris a tenyeréből ettek, máris vakok lettek a nyilvánvaló tényekre. eközben az utcai keresztes-hadjárat is zajlik tovább, de nem érzem azt, hogy omar addig feszítené a húrt, míg el nem éri a célját, hogy kihívja marlo-t egy szemtől/szembe küzdelemre. ($10.21.)