„we’re back, bitches!”
amióta négy éve az arrow megtörte a cw-s átkot, azóta már nem tekintek minden sorozatukra pestisként, és néha-néha még fel is vetődik bennem, hogy be kéne próbálni valamelyiket. persze az ember nem azért teszi ezt, hogy mély drámát várjon, de nem is hiszem, hogy a sorozatozásnak kizárólag arról kéne szólnia, hogy alámerülünk a lélek bugyraiba, és összetörjük magunkat hétről-hétre -kell a szórakozás-faktor is, amikor nem kell semmit sem komolyan venni, amikor hétvégén ellustulva elindítod a laptopot, és kikapcsolódsz a hétköznapokból. és ehhez nem kell sok összetevő, legyen elég érdekes az alapötlet, legyen jó ránézni, és hogy igazán bűnös legyen az élvezet, jöhetnek a jó csajok is. eddig távol tartottam magam a young adult mozgóképes inváziótól, de miért kéne bármit alapvetően elvetni, mert nem én vagyok a megcélzott közönsége? na, vegyük sorra, az alaptörténet jó, posztapok felhangok játszanak erős scifis hagyományokkal; a pilot látványvilága tetszetős volt, az űrben siklik a kamera, a bázison csillog a lens-flare, odalenn meg jöhet a vancouver-i erdő; örülök, hogy vannak azért ismerős megbízható színészek, a többieknek meg elég lesz szépnek lennie... simán behúzott egy újabb körre ez a nyitány, annak ellenére, hogy kapkodós volt, mert egy csomó infót kellett megosztania 42 perc alatt, és azért a kezdődő tini-frakciózásnál kellett nyelnem kettőt, de minden az arányokon fog múlni. ($11.14.)
