soroló

„if a long life has taught me anything, it’s that you can never truly be prepared for what people are capable of.”

az várható volt, hogy kevesebb lesz a kapocs a nagy filmmel, mint tavaly, de igazából elintézték egy komolyabb utalással meg két mondattal, és inkább a saját dolgaikkal foglalkoztak -ami nem feltétlenül baj. mert, ehh, nem tudják megállni, hogy ne ugrasszanak össze két fajt, az önfejű embert, és a túl sok sérüléstől szenvedő inhumánokat (végre kimondatott a nevük is). mert mindig lesznek olyanok, akik addig manipulálják a többséget, míg a háború ki nem robban. mert a sérelmek megtorlására, az önvédelem működésére még mindig nincs jobb megoldás... a különleges képességűek jól működnek mutáns-helyettesként, mert ugyanúgy lehet velük példálózni a regisztrációval, megjelöléssel, a hagyományos emberek meg ugyanúgy félhetnek tőlük. hát persze, hisz’ az egyik akár egy bombával a kezében is teleportálhatna ide közénk. comeon... ha nem is volt olyan összefüggés, mint tavaly, azért egy valamit hasonlónak érzek -most is sikerült nagyon felpörgetni az évad végét. ($05.09.)

„this is great . we finally got the team back together.”

ezek a piszkos kurafik elérték, hogy menthetetlenül szétterüljön a vigyor az arcomon, amikor egy helyiségbe terelték az eredeti csapatot. tényleg jó volt őket így együtt látni, igaz, hogy az azóta eltelt időben felgyülemlett feszültség nem tett jót a dinamikának (és könyörgöm, mit művelnek még mindig jemma-val...) -lenne mit kibeszélni, srácok... de a többieknél is összejöttek a bűnbánó percek, azt kicsit sajnáltam, hogy az ex-házasok reunion-ját elhalasztották. de hogy ne csak egymás torkának essenek, inkább bedobták a csapatot akcióba, essenek más torkának. és azért látszott, hogy kevin tancharoen a zenés műfajok (és a mortal kombat) irányából érkezett, mert baromi jó ritmusa volt a bunyóknak, nem beszélve arról a nagyon pofás vágatlan részről, amikor skye körül pörgött a kamera (de a repülőgépes trükk is jól nézett ki -rip busz...?). aztán az utolsó pár perccel végleg felültettek az ultron vonatra, már csak egyet kell aludnom, juhuhuhuhúúú!!! ($05.07.)

„i’m afraid it’s in the job description, mate... expedient alliances with despicable characters.”

mint egy több gombócos fagyi, ahol az összeolvadáskor pont a megfelelő íz-kombináció jön ki -bocs, túl sokat gondolkoztam skye-apu fejével... nem azt akarom mondani, hogy maximálisan meggyőző volt az epizód, de jól kevergetik a kártyákat, és tényleg tetszett, hogy a külön futó szálakat jól egybe tudták fésülni a végén. lassan már tényleg mindenki kerget mindenkit, különböző meglepő szövetségek jönnek létre és bomlanak fel, ahogy azt egy kémes történetben elvárod. ha ehhez járul még néhány seggbe-rúgás és cool lövöldözés, már okék vagyunk. de nem volt bajom a lassabb részekkel sem igazán, belefér egy kis lelkizés a johnson-családban, nem? (tartogattam a részt, hogy erősebb legyen a felkészülés-érzésem a holnapi avengers-hez, és úgy tűnik, hogy meg van (a nem túl vastag kapocs). és ezzel rá világítottak a cap2 végén látható jelenet rejtélyére is. ugye ez utóbbit mindenki látta, aki itt van...?) ($05.07.)

„perfect crime. we steal weapons meant for the empire... and sell them for credits we desperately need to keep this bird flying.”

igen hamar bedobták a galaxis két legismertebb droidját, nem? vagy csak meg akarták mutatni, hogy mennyi robot-humor lesz ebben a sorozatban is? sok... némileg egyensúlyozódott ez az egyik karakter drámai múltjának felvázolásával. és úgy néz ki, hogy tényleg van egy titkos tervük, hogy hogyan válik ez a nem túl tisztességes munkából élő szedett/vedett banda lázadóvá. ($05.07.)

„we’re in the belly of the beast.”

értem én, hogy nem lehet folyton ezer fokon égni, de azért olyan jó volt látni, hogy meg tudja villantani a karmait a sorozat, hogy tudnak olyan epizódot szállítani, amiért nagyon lehet szeretni ezt a show-t, ahol előkerülnek az évad fő szálai, és fokozzák fel a feszültséget egész a végéig. és tényleg érzed, hogy tudsz aggódni a kutyaszorítóba került hősökért. mindig örülök, amikor a kopasz olasz felbukkan, de most a szuggesztív jelenlétén felül hozott magával egy őrült tervet is, amit ráadásul simán csak a bosszú éltet. ismét bebizonyosodott, hogy mr.dominic alkalmatlan egy bűnszervezet vezetésére, szerintem direkt állítják be ennyire inkompetensnek. eközben megy a szokásos cicaharc is a két gép között, várhatóan az egyikük az emberségével fog győzni, a másik az embertelensége miatt fog elbukni. a váratlanságot mellőző ms.control vonal is a végén lett tetszetős, amikor drámai hangon meg lett jövendölve az apokalipszis. ennél jobban nem is készülhettünk volna fel a fináléra. ($05.06.)

„i’m the king of gotham!”

itt egy izgalmas alap-felállás, a nagy banda-háború, amiből először csak annyit látunk, hogy jim felkerekedik egy gépfegyverrel beavatkozni, majd mindenkit bezárnak egy hangárba -mert az olcsóbb...? és hát igazából nem is a két olasz nevű család csap össze, hanem a meglehetősen extrém frizurával felbukkanó fish kezd emberkedni (teljesen karakter-idegenül selina-val az oldalán). bár húznak meglepő halált, azért nem izguljuk halálra magunkat a látottakon, valaki felülkerekedik, a többiek szétrebbennek, majd ismét, és ismét. mindezt megszakítják jim két nőjével (mert persze egyből közös jelenetekbe kellett rakni őket), ahol a világ legkiszámíthatóbb húzását hozzák barbarával, áhh, nem is bosszantom magam tovább... (nem hiszem, hogy nagy jós-tehetség kellett ahhoz, hogy tudjam, hogy valami igazi batman pillanattal fogjuk zárni az évadot.) ($05.06.)

bruno heller-nek most már biztos, hogy a róma lesz élete fő-műve. pedig a mentalista fiaskó után is bíztam benne, mert nagyon ígéretes volt a gotham koncepciója, nézzük meg a várost batman felbukkanása előtt, ismerjük meg az ikonikus gonoszok eredet-történetét. csak hát országos tévére került az ötlet, ahol mostanában szinte minden megromlik, a fókusz-csoportok miatti kerekre polírozások, a csatorna-vezetők inkompetenciája, és a huszonkét részre való felvizezés kiöli az élvezhetőséget, ásító középszert hoz rendszerint. mert itt is muszáj volt a heti-ügyek rágógumiját rágni (egyes számú hiba: nyomozót tenni a középpontba), valamint egy csomó mindent bele akartak préselni, és a sok kis szál gyengítette és nem erősítette egymást. és sokszor nem is voltak túl érdekesek... bár most kicsit azt érzem, hogy az elmúlt hetek megfáradt nézője beszél belőlem, mert az elején igazából élveztem a show-t, tetszett a kortalan látványvilága, a címszereplő város megalkotása, és persze a legjobban sikerült gonosz-felépítés, a robin lord taylor által zseniálisan hozott pingvin. de az a pár pillanat, amikor működött minden, sőt, még a képregények szeretete sem tudna maradásra bírni, nem éri meg, ezt érzem, és ez talán az egyik leggonoszabb indok a kaszára. inkábbtetszett.

„...crocodiles make their lairs in underwater caves.”

büszke voltam magamra, hogy kitaláltam, hogy ki lesz a heti-ellenfél, pedig a cím alapján valami kőkemény olasz-maffiózósat vártam volna, de így sem volt csalódás. mert crock-ot tipikusan a buta de erős gonosz szerepében szokták használni, most viszont legalább egy kicsit tervezett (ergo gondolkozott). (még a szokásosnál is durvábban játszottak a fényekkel és árnyékokkal, éljenek a kreatív és intervenciózus rajzfilm-rendezők!) ($05.06.)

„you can’t change what you are, no matter who you save, or who you love.”

azt hinnéd, hogy a fehér hó-lepel majd mindent eltakar -csakhogy a vér vöröse jobban meglátszik rajta, mint bármi máson. aztán meg úgyis elmossa az eső... hűű, nem gondoltam volna, hogy így hiányzott ez a hangulat. tavaly jól szórakoztam a sorozaton, semmi több, de most nagyon be tudott húzni a világába -már a havas nyitánynál, és onnan nem eresztett, sőt fokozta fel a tetszésemet a fantasztikus befejezésig. szépen felvettük a fonalat, lesznek ismét lelkiismereti kérdések, bekúszik egy kis nyomozás, a teremtmény is érdekes szálat kapott megint. de a legfontosabb, hogy az új évadhoz új gonosz is jár, helen mccrory méltó ellenfele lesz eva green-nek (nézzétek csak meg a véres fürdőben dohányzós jelenetet! bár most az én fejemben jobban él shelby-ként, de nem hiszem, hogy sokat kell majd tennie, hogy feledjem az ír cigány akcentusát...). hmm, érezve a hideglelést a hátamon lévő pihéken, elnézve a látványos városképeket, csodálni eva green játékát, azt hiszem, london még mindig az én városom... ($05.05.)

„here’s to a long life and a merry one, a quick death and an easy one, a pretty girl and an honest one, a stiff whiskey and another one.”

(jellemző, hogy claire akkor kezd el beszélni hozzánk, amikor jamie kikerült a képből, de akkor is csak dokumentálja az eseményeket. kérem vissza az igazi narrációmat! (hiszti...)) megijedtem az elején, mert ez is ’nemszeretem’ epizódnak indult, már azt hittem, meg van átkozva ez a fél-évad, de aztán miután kimorogtam magam az újabb suttyókon, akik bedugták az orrukat a birtokra, elkezdtem érdeklődve figyelni a részt. mert a suttyók vezetője egész érdekes figurává változott a rész végére, egy szabadságvágytól fűtött skót harcos képe épült fel (valami ilyesmi lehetne jamie is, ha nem esik bele a szerelembe). és a legnagyobb megdöbbenésemre a szülés-jelenet is működött, mert emberi volt a két hölgy, átélhető volt a fájdalom és a félelem. ezen kívül volt némi csetepaté is -úgyhogy megint beleestem a régi hibámba, túl hamar akartam ítélni. ($05.05.)

„you’ve always been a favorite of mine. very clear goals plus totally damaged personality with a self-destructive streak? a recipe for compelling. and of all the characters i’ve written for, you really do get screwed over the most.”

(hehe, az írók kikacsintanak nekünk?) ahogy a cím alapján várható volt, az anyasággal és az anya/lánya kapcsolatokkal foglalkoztunk -egy picit szükséges rosszként, mert ki kellett tölteni még az időt a várhatóan ütős fináléig... oké, oké, előítéletes vagyok, ahelyett, hogy örülnék, hogy végre félrerakják a hisztit a charming-családban. vagy hogy némi borzasztó cgi-n át vezető úton jutott némi megnyugvás a sárkányoknak is. és regina-t még mindig szeretem nézni, legyen éppen evil vagy egy karakter-fejlődött (szinte) boldog nő. még az sem zavart, hogy visszahozták mellé egy epizód erejéig a nála sokkal kevésbé kedvelt édesanyját is... de. de akkor is ki kell mondanom: örülök, hogy túl vagyunk a lelkizésen, ideje magasabb fokozatra kapcsolni a varázs-seprűket... ($05.05.)

„you taught me everything about my mutant powers. how i could steal people’s memories. and their powers.”

vártam ezt a részt cím alapján, mert továbbra is vadóc a kedvencem az x-ek közül (mindegy, hogy mozgó- vagy álló-képről beszélünk) -talán az eleje ezért volt kicsit csalódás, mert nagyon zavaros volt a látomásokkal, rogue fájdalmával, miközben mistique-ék rosszalkodtak a háttérben. de aztán, mint amikor kitágul a tudatod, szépen kitisztult minden, és értelmet nyertek a dolgok, onnantól már tetszett. láthattuk a cukin rekedt hangú lány korábbi életét, és végre megmagyarázták a repülési képességét is. tanulság? a türelem erény... ($05.05.)

„the dornish are crazy. all they want to do is fight and fuck, fuck and fight.”

azt hiszem, ezzel eldöntetett, hogy én melyik vallás elkötelezett híve lennék -prűd hét isten vs szenvedélyes tűz ura, (mutatja a kezével a mérlegelést), ehhh... mindig is szimpatizáltam melissandre csábítási kísérleteivel, és carice van houten adottságaival... de nem csak a pucérkodási erőssége jött ki a sorozatnak az epizód közben, hanem azért volt két szemrevaló küzdelem is (az egyik egy kedélyes kaszabolás volt, a sokk-faktort a másodikra tartogatták). a másik meg az, amiben mindig nagyon jók voltak: amikor addig beszéltetik a karaktereket, amíg azok fontos információt nem közölnek -velünk. és ma ezekben a monológokba torkolló párbeszédekben leginkább a múltba kanyarodtunk vissza, stannis még csak emberi lett shireen történetével, obara csak egy kis színest kapott (amúgy is, épp hogy csak beszúrták a lándzsájukat a homoki viperák), bezzeg kisujj... most már csak feltűnik azoknak is, akik mereven elzárkóznak mind a könyvektől, mind a teóriáktól, hogy rendre felbukkan az a híres lovagi torna és lyanna stark szomorú históriája. no de nézzünk a jelenbe -cercei számításai igen hamar félrecsúsztak, danny-nek éktelen haragra kell majd gerjednie, jon meg lehetne egy kissé kevésbé önmegtartóztató... ($05.04.)

„we proletheans make fast friends but fearsome enemies.”

hát srácok, veletek sem lehetett volna columbo-t forgatni -ilyen átlátszóan takargatni a zsaru elől a hullát... btw, zsaru, az epizód jó része nyomozós sorozattá vedlett át, de talán nem is a morzsák csipegetése volt a lényeg, hanem art nyomozó lelkivilága. bár nem véletlenül eredtek épp most a szökésben lévő párocska nyomába, mert most érezték szükségességét az írók, hogy előszedjék a proleteáns-szálat, visszatérő karakterekkel onnan. eközben azt is megtudhattuk, hogy egy agy eltávolítása a koponyából lehet kifejezetten vicces is (kellett is a plusz humor, mert allison-ék még csak alaplángon égnek az üzlet beindításakor). de persze nem a viccesség miatt rakták bele ezt a jelenet-sort, hanem a vég-konklúzió miatt is, ami azért nagy meglepetést nem okozott, de jól kuszálja majd a szálakat. brothers and sisters, let’s pray... ($05.04.)

„i regret to report that both our jedi order and the republic have fallen, with the dark shadow of the empire rising to take their place. this message is a warning and a reminder for any surviving jedi: trust in the force.”

valamivel meg kellett ünnepelni a nemzetközi starwars napot, főleg egy ilyen különleges évben, ezért úgy gondoltam, itt az ideje, hogy ne halogassam tovább ezt a rajzfilm-sorozatot. annak ellenére tudtam, hogy egyszer majd neki kell magam gyűrni, hogy (a) the clone wars-szal nem volt felhőtlen a viszonyunk -elsősorban a hullámzó minősége miatt, másodsorban a digitális technika használatáért. azt még nem tudom, hogy itt a történet milyen lesz, de a látványt máris kettősség uralja. mert a hátterek, az űrhajók nagyon életszerűek, látványosak, ugyanakkor az arc-mimika, és főleg a hajak és szőrzetek itt is katasztrofálisak. de ha anno megszoktam, most sem lehet gát. nagy előnynek érzem, hogy végre nem egy skywalker van a középpontban, sőt, az eddig ismert szereplőket száműztük a háttérbe, és új karaktereket találtak ki -sokkal nagyobb szabadságot kapva. és a két trilógia közötti időszak sem olyan kötött, mint a klón-háborúk voltak. persze most sem ússzuk meg jedik nélkül, de talán így érdekesebbek lesznek, hogy kevesen vannak, és rejtőzködnek. egyébként sokat nem tudtunk meg hőseinkről, bedobták őket egy rakás látványos akcióba, a mély hátterek kidolgozása meg majd elkövetkezik -a sorozatos formátum nagy előnye ez. szóval én bizakodó vagyok, a hang-effektekkel még el is lágyították a szívem, szóval egyet kívánhatok csak a készítőknek: az erő legyen veletek! ($05.04.)

„-where did HIV come from?

-i think some guy fucked a monkey.”

magasabb szinten komolyabb elbaszások is becsúszhatnak, és itt már nincs olyan, hogy mosolyogva, sunnyogva eltusoljuk az ügyet, itt bizony már szép kövér fejeknek kell hullania. nem, nem csak én vagyok egy fokkal komolyabb a szokottnál, a sorozat is mintha ebbe az irányba menne el -de nagyon okosan, úgy, hogy mindez nem megy a humor kárára. ($05.03.)