„well, algae is always challenging!
-yeah. just ask a flip-flop.”
san francisco utcáit szerintem arra teremtették, hogy azokon autós-üldözéseket lehessen tartani, woohoooo! megint megijedtem, hogy a gyerek meg lana szülei majd elrontják a hangulatot (’ahelyett, hogy kémkednének’...), de tényleg jó ötlet volt archer-t bedobni a szabados életű berkeley-be, meg aztán úgyis felpörgették az egészet lövöldözéssel és családi konfliktussal. ($03.01.)
„here go your nine lives, kitty-cat.”
kicsit másabb volt a rendezés -olyan rajzfilmesebb, nem...? de sebaj, mert végre itt a macska, aki nekem nagy kedvencem, bár fura, hogy minden mozgóképes megjelenésekor kicsit másabb háttér-sztorit kap (ráadásul most ki is szőkítették selina-t). az alapok most megmaradtak, egy kis betörés, épületek tetején ugrálás, egy kis cicázás batman-nel, bonyolult státusz a bőregérrel és bruce-szal párhuzamosan. jól jött egy női gonosz is (az alávaló pénzorientált természet-sanyargató vállalat-igazgató mellé), bár több cica-harc is lehetett volna köztük. nagy csinnadtratta lett a vége, azárt batsy nem szórakozik, ha le kell rombolni valamit... ($03.01.)
„to pardon a traitor is the act of a coward.”
egy patthelyzet elhúzható egy egész epizódon át -ha van benne elég puskapor. mármint a feszültségben, mert pont az a lényeg, hogy egyetlen puskalövés nélkül telik el a rész... két elmének kell egymásnak feszülnie, harcias kalózból politikussá kell vedleni, nem a hajóval kell taktikázni, hanem az emberek meggyőzésével. mérlegelni kell a kockázatot, az emberi veszteségeket és a lehetséges veszélyforrásokat. nem is olyan egyszerű kapitánynak lenni, mi? leszámolunk a rum-vedelős kurva-dugós félszemű papagájos mitológiával... bár a kurvák mindenképp fontosak, jack szeme is hogy kerekedett, amikor hallotta, hogy milyen praktikáik vannak a csajoknak a bordélyban, hogy hülyére vegyék a férfiakat... mert a férfiak gyengék... (történt még egy csomó apróság, amiknek a későbbiekben lesz jelenetőssége. és továbbra is szép a kontraszt a formálódó finn kapitány és a tépelődő jelen-verziója között.) ($02.28.)
„i see a harvest celebrated in blood. i see a trickster whose weapon cleaves you. i see that a marriage of plow and sword will sustain you, until you become a virgin once more.”
az álmok és a köd mindig a baljóslatúság leplét terítik az emberekre. pedig nem így indult az utunk, a vágyakkal kezdtünk foglalkozni, amik megszállják az embert a csata után -és most mindegy, hogy az italról, az ételről vagy a nőkről van szó. esetleg minden idők legprofánabb lánykéréséről. vagy a felgyülemlett bosszúvágy leküzdéséről. de a vágy ott bujkált a többi helyszínen is. sajnos azt kell mondanom, hogy talán túlságosan elaprózódik a cselekmény így, hogy sokfelé kacskaringózik a történet, hogy hőseink kicsit elszakadtak egymástól. először nem is értettem, hogy minek nézünk vissza kattegar-ba, aztán eszembe jutott, hogy három fontos nőszemélyt hagytunk ott hátra, és szinte minden jelenetben össze is voltak kötve -és bár a helyszín-feliratnál nem gondoltam volna, de érdemes lesz visszanézni még, úgy tűnik. (plusz bátor dolog egy alapvetően a humorra tartott karakternek ilyen drámai szálat szőni -veled vagyunk torstein!) ($02.28.)
„god, a bride cannot see her bride before the ceremony.”
gyanús volt nekem, hogy nem ’the’, hanem ’a’ névelő van a címben... és be is jött a tippem, 2in1, spóroltunk egy esküvői részt meg némi díszletet. de nem is baj, ami összetartozik, az tartozzon is össze, plusz azt hiszem, most klimaxoltuk a cukiságot egy darabig, nem fért volna a sorozatba még egy ceremónia (ezért is kellett mike chang-nek erősnek lennie). de tényleg be kell vallanom, hogy szívet melengető volt az egész, maga a fő esemény, sue meglepetése, a bulika az örömanyák éneklésével, és a végén tina-ék paktuma, amihez hasonlót én is kötöttem, igaz, negyven éves korhatárral, mert már vénember vagyok. plusz, azért is jó egy leszbikus esküvő, mert így kétszer annyi ideig tart a klasszikus ’ruhabemutatós’ jelenet... so, szórakoztunk egy jót, örültünk nagyokat, most már ráfordulhatunk a fináléra. (úgy sajnálom, hogy a bigott konzervatívok már rég nem nézik a show-t, mert igazán tanulhatnának szeretetet a melegektől...) ($02.28.)
„val is the most accurate and the most popular voice-activated search app in the country.”
uhh, honnan szedték elő a hacker-csajt, vagy egy évvel ez-előttről? az a jó a sorozat felépítésében, hogy mégsem kellett a kisagyam mélyére nyúlni, mert a nautilusz mutatásakor egyből beugrott, hogy kiről van szó. kár, hogy a sztori-szálánál sem kellett túlságosan mozgatnom az agyam, mert bár az első pillanatban hittem neki, aztán mr.finch-csel együtt bennem is felülkerekedett a kétely, és innen már nem volt meglepetés. az sem, hogyan szabadult ki kedvenc szemüvegesünk a kutyaszorítóból. azt is furcsállom, hogy (szó szerint) minden feltörekvő internetes tech-cég google-másolat a sorozatok világában, és persze minden ’überlazavagyok és imádom a dolgozóimat’ vezetőről kiderül, hogy simlis szemétláda. vagy pénzéhes görény. oké, ennyiben jó minta lehet a google... ($02.27.)
„mad dog e, woulda bit seth green’s ear off.”
oké, hogy minden vegas-ban marad, aminek ott kell maradnia, na de mindennek van határa, még johnny drama-nál is... de az sem árt, ha a pénz nem marad a kártya-asztalon, hanem hazautazik a zsebünkben. azt meg mindenki gondolta, hogy seth green egy idegesítő pöcs a valóságban is... ($02.27.)
„there is a price you must pay for your crimes that can only be measured in agony and blood, but know i will take no pleasure in this.”
ha egyszer kinyitották a titkok kamráját... thea boldog/boldogtalannak újságolja, hogy ő volt az elkövető, ez részben jó, mert nem szeretjük, amikor titkolóznak egymás előtt, részben rossz, mert mindenki durcás kislány lesz, aki megtudja ezt az információt (nézzétek csak vissza laurel és nyssa arcát. naugye...). mindez komoly dilemma-lavinát indít el, mert meg kell óvni thea lelkét, ezért megint át kell gondolni, hogy malcolm-nak túlélést kell biztosítani, ismét össze kell csapni a félelmetes ellenféllel (azt nem tudom, hogy mennyire jó mester, mert oliver-ék elég könnyedén változtatták töltött zoknivá a tanítványait...). de persze sosem alakul semmi sem a terv szerint... eközben egy puccos lakásban felicity begyűjti a legújabb skalpját, aztán jól lemarad egy meglehetősen kúl ironman momentumról... ($02.26.)
„i have no intention of killing you, mr. stark. i am going to make you suffer.”
az a jó az eleve elrendelt rövid évadokban, hogy az írók tudnak nagyon tudatosan építkezni -tényleg úgy gondolkodni, mintha egy extra hosszú filmet készítenének. így a finálé igazi finálé lesz, ahol össze kell csapni a gonoszokkal, és jönnie kell valami lezárásnak. stark sr.-nak vissza kellett térnie, és nem is csak azért, hogy a mosolyától leolvadjanak a bugyik, hanem hogy egy kicsit foglalkozzunk az ő lelki épülésével is, hogy a bűntudatán keresztül az embert is lássuk a puccos játékszerei mögött. mint kiderült, a gonosz oroszokat hagyományos bosszú vezette, ez alap felszereltség minden negatív karakternél, fontosabb ennél, hogy mennyire nehéz legyőzni őket, és hát kellően küzdöttek mindkettejükkel hőseink. érdekes, hogy peggy carter amennyire harcol az elismerésért, annyira hidegen hagyja, hogy mit gondolnak róla. de hát ki tudna kiigazodni a nőkön -még howard stark sem... ($02.26.)
az a jó, hogy nem csak kötelességből kell néznie az embernek mindent, ami a marvel cinematic universe-hez kapcsolódik, hanem mert tudhatja előre, hogy minőséget fog kapni. meg már az első cap film (és az x-men first class) idején kiderült számomra, hogy mennyire tudnak működni a történelmi környezetbe ágyazott szuperhős-sztorik. oké, itt nem voltak latex-ruhák, nagynevű hősök, csak egy nő... persze ezt csak azért írtam, hogy utaljak arra, hogy nem csak a színvilággal meg a korabeli automobilokkal utaltak a háború utáni világra, hanem igencsak hangsúlyos volt a nemek eltérésének társadalmi problémája. de meg is értem a hímsoviniszta férfitársaim érveit, sokkal kellemetlenebb, ha egy nő jár túl az eszükön, netalántán a gyengébbnek gondolt rúgja szét a seggüket. és peggy carter-nek könnyen mennek az ilyesmik, hailey atwell meg továbbra is lubickol a szerepben, de jó partnereket is kapott maga mellé (éljen a hús/vér jarvis, mint humorforrás!). aki meg tényleg csak a komplettitás véget nézné, nyugi, utalnak eleget a filmekre. és ahogy elnéztem a főcím utáni jelenetet, ezek száma még tovább dúsulhat egy hipotetikus második évadban. tetszett.
„comrades, let us all work together.”
újabb kultikus alakok lépnek a porondra, de kellett hogy felbukkanjon colossus, mert erővel kellett ellensúlyozni a heti-gonoszt, a megállíthatatlan buldózert (meg persze kötelező csapatmunkával...). bírom, hogy feltételezik a nézőkről a háttértudást, például a dühös behemót dög és a professzor közti kapcsolatot. ($02.26.)
„i always knew that you liked dick, babs. i just didn’t know you were a cocksucker.”
...és akkor a stúdió közbeszól... nem nagy truváj azt állítani, hogy a stúdiókat pénzéhes inkompetens faszkalapok vezetik, de mindig öröm látni az erre vonatkozó fricskákat, ha megfelelően tálalják. eközben ari is megvívja a maga harcait, miközben puffogtatja a kúl egysorosait (alig tudtam választani az idézethez), és drama is kap pár percet, hogy a színészek stresszes mindennapjairól meséljen. ($02.26.)
„another freak in a mask. awesome.”
tudtam én, hogy játszani fognak velünk... aki ismeri a képregényeket, felszisszent a cím láttán, hogy na majd most jön joker -aztán persze kézről-kézre járt a piros símaszk, plusz még hullottak is a viselőik, bár szerintem ez nem is baj, korai lenne még behozni az igazi nemezist, még nem most kell fontos szerepet játszania gotham életében. hadd hulljanak csak a jelöltek... és még így sem a főszál volt a legvéresebb ma! a wayne-házban történtek is drámába fordultak, de fish szála is sokkoló fordulatot hozott -bár, teszem hozzá, megint a vége miatt lett érdekes mind a két vonal. eközben barbara-ról kiderült, hogy a gyerekekkel sem tud bánni, nem csak a férfiakkal (és nőkkel)... (azt nem csípem ebben a sorozatban, hogy amikor már elbizonytalanodnék, hogy akarom-e folytatni, akkor mindig hoznak egy jobb epizódot, ami visszabillent a másik irányba...) ($02.25.)
„to never again walk on a summer’s day with a hot wind in your face and a warm hand to hold.”
(paul dini és bruce timm? ez az igazi all-star batman!) kár, hogy az emberek többségének a schwartzenegger-féle borzasztó szóviccek jutnak az eszébe mr.freeze-ről. pedig ott is hasonlóan drámai volt a háttere, mint itt, csak sosem mindegy, hogy hogyan nyúlsz egy karakterhez -és nem kell mondanom, hogy itt mennyivel jobban működött így komolyan véve. persze azért a poénokat nem lehetett kihagyni, valami működött (a legjobb fegyver), és valami kevésbé (tüsszögő batman). ($02.25.)
„the three most important people in a man’s life are his barber, his butcher, and his lover.”
azért egy ilyen címet látva mindig van egy kis gyomorgörcs, mielőtt elkezdené nézni az epizódot az ember, de szerencsére nem drámai fordulatot akartak venni a két halállal. az egyiket arra használták, hogy visszahozzanak egy rakás emlékezetes vendégszereplőt (és elsüssenek egy brutális cameo-t), a másikat meg arra, hogy jól megröhögtessenek ron fucking swanson segítségével -de hé, mindenki máshogy gyászol... (pont ma jutott eszembe, hogy remélem jenny slate ráért egy pár perc erejéig, úgyhogy tapsikoltam nagyon, amikor tényleg felbukkant, bírom ezt az őrült csirkét.) ($02.25.)
„karate masters, you are here for an extra-awesome and super-special episode of johnny karate.”
azt már a címből sejthettük, hogy andy-vel fogunk foglalkozni, de azt nem gondoltam volna, hogy olyan őrültek, hogy csinálnak nekünk egy komplett johnny karate epizódot (vendégszerepben burt macklin-nel), de a csapat nagyrészének közreműködésével -és mire használták az egész show-t? búcsúzkodásra. (most hogy emlegették, akkor esett le, hogy tényleg andy volt a katalizátor az elején.) (amíg nem kezdte el követni andy-t a kamera a színfalak mögé, addig fel sem tűnt, hogy ma hanyagoltuk a kézikamerát.) ($02.25.)
„i’m usher, you’re bieber. and jake apex is all the hot tracks that we’re going to make together.”
the dreaming of 90’s is alive in portland... és nem csak a város miatt érdemes idecitálni a kultikus portlandia nyitódalt, hanem mert jess tényleg elmerült egy kicsit a gyerekkorában ezzel a hazautazós túrával. kellett is az a régi kazettás magnó a szomorkodáshoz, a kiposzterezett szobaajtó, mert persze meglépték a szakítást, nincs meglepetés, a távkapcsolat kimondásakor rákerült a ’vége’ pecsét. most már csak cece-ékkel kéne kezdeni valami pozitívat... ($02.25.)
„i nearly got FUCKING EVERYTHING!”
everything is in right place. azért nem semmi munka lehet úgy kisakkozni minden szálat és minden karaktert, hogy a fináléra és egy helyszínre koncentrálódjon minden, és mégse’ legyen erőltetett. minden szempontból a megfelelő helyen értük el a csúcspontot, az egész epizódnak delejező hatása volt, kezdve a kíméletlen tárgyalással az elvtelen, ámde anyagias zsidóval, majd jöhettek az ünnepi rakéták, a régóta beharangozott verseny (amiből persze jó sorozatos szokás szerint semmit sem láttunk, de nem is az volt a fő attrakció). persze nincs forradalom vér nélkül, de most nem a testeken esett a csorba, hanem tommy sebzett fel néhány lelket a nagy terv végrehajtása közben, vagy csak úgy rossz ütemezésből kifolyólag (még nem tudom, hogy örülök-e a pregnant-szálnak, próbálok bízni az írókban). bár megértem, hogy mr.campbell végzetét más kézbe adták, nekem kielégítőbb lett volna egy végső összecsapás tommy-val. de neki más dolga volt. mindig kíváncsian várom, hogyan írják meg az ilyen szorult helyzetek feloldását, de bevallom, hogy megfordult a fejemben, hogy nem akarják feloldani, hogy igazán meglepőt húznak főszereplő ügyben -de igazából kinek lett volna az jó...? ($02.24.)
azt hinnéd, hogy ahogy távolodunk a háború borzalmaitól, konszolidálódni fog a helyzet, az emberek megnyugszanak, kivirágzik az élet. de tommy shelby nem tud meglenni a háború nélkül -így keres magának egyet. kiskirály lehetne birmigham-ben, de neki london-ra fáj a foga. és egy olyan műveletbe kezd, amitől az eddig is borongós hangulat még sötétebbre vált. mert persze az ellenfelek sem véletlenül kerültek azokra a trónokra. bevallom, kicsit húztam a számat, hogy a gonosz zsarut nem búcsúztattuk az előző évad végén, de annyira lealjasították idén a kicsinyes bosszúvágyával, hogy perverz élvezet volt utálni őt hétről-hétre. azon kívül, hogy beszereztek még néhány nagyszerű színészt, nem sok újat tudnék mondani az előző körhöz képest, pontosan azt a magas színvonalat kapom megbízhatóan, amit elvárok a bbc-től. tetszett.
„it’s part of our tradition, to do with seder, right, that in order to make it good with god to kill a king, we have to carry out the korban pesach. that is the ritual sacrifice of the passover goat.”
még el sem feküdtem, épp a párnát helyezgettem a fejem mögött, amikor az írók egy kurva nagyot csaptak a térdemre. és a kőkemény kezdés után szinte sértő volt, hogy tommy enyelgését kell néznünk, miközben üvöltenénk rá, hogy rohanjon vissza rendet tenni, mert marha nagy a gáz... de aztán gyorsan észbekaptak, és hősünk pikkpakk birmigham-ben termett, igaz, hogy az epizódra a későbbiekben is ez a kettős kilengés volt a jellemző. volt még olyan esemény, amire az embernek kikerekedett a szeme, és ökölbe szorult a keze (effektíve mr.campbell minden felbukkanása ebbe a kategóriába tartozik), és ezeket ellensúlyozták tommy szívzűrjeivel, ahogy egyre gubancolódik bele egy háromszög száraiba. de annak örülök, hogy csak kicsit mártózik meg az érzésekben, mert azért nem az a fajta, aki hagyja magát, hogy tönkretegyék vagy hovatovább eltegyék láb alól. ezzel a shelby-vel nem ildomos baszakodni. ($02.24.)
„audition makes it sound like we’re some kind of a dance troupe. that’s only on friday nights.”
a rész alapfelállásával volt bajom -mert azt akartam, hogy rick ne legyen ennyire bizalmatlan. és persze megértem, hogy miért ilyen, már többször léptek bele ugyanabba a patakba, és túl rózsaszínnek tűnik ez az új remény, de nézve a megrekedésüket ebbe a vonszolós állapotban, hihetetlen módon elkezdtem vágyni erre a reményre. és azt akartam, hogy ők is vágyjanak rá. plusz valahogy ösztönös bizodalmam volt a srácban. innen kellett nekem eladni a részt, és mégis sikerült. kellett a változás, hogy frissítsünk a statusquo-n, de nem hagyhattuk a magunk mögött úgy az erdőt, hogy ne gyilkoltunk volna le egy rakás z-t magasan égő feszültségi fokok közepette (bear már megint újított, most szinti-szőnyeget pakolt a hentelés alá, bravó). szóval én kifejezetten várom a falon túli világot, ahogy mondtam, az nem lehet, hogy még egyszer belesétáljanak egy csapdába. én hinni akarok. és azt akarom, hogy rick is higgyen. ($02.23.)
„baby, i have seen every side of you there is. reckless, dumb, and especially stubborn. but i ain’t never seen this.”
ha még egyszer mutatjátok azt a kibaszott gennyes sebet... egyébként süvegelés jár a rendezésért, elsősorban a bátorságért, hogy az epizód felét kvázi found footige-ben, gyakran p.o.v.-ben kaptuk meg, ami persze egy kicsit nehezíti a követhetőséget, viszont a végtelenbe fokozza feszültséget egy ilyen rablás-jelenetnél. mert csak az nem érzi, hogy mintha ott izzadna a helyszínen, aki nem akarja (vagy azok, aki abba kötnek bele, hogy teljesen funkciótlanul helyezik el a kamerákat, csak azért, hogy legyen hova vágni). no, de azért kukkantsunk rá az első félórára is, főleg arra a tényre, hogy a hopewell-házaspár mennyire kúl volt már, ahogy legyakták a környék teljes füves kommunáját, majd lazán levarták egymást a konyhában -mindent megtesznek, hogy megszeressük a polgármestert... rebecca már kevésbé volt laza, de én is megijednék, ha ilyen arctetkósokkal kéne sutyiban üzletelnem... siobhan velünk van még lélekben, nem felejtünk, ahogy egy jó drámában illik, hajt minket tovább az érte való bosszú -nola, baby, jövünk! ($02.23.)
„why don’t you get behind me with your piccolo?”
hogy is mondta silent bob? chasing amy. mert van olyan, amikor megszállottjává válsz egy személynek, mert tudod, hogy ő az, aki ki fog elégíteni intellektuálisan és szexuálisan egyaránt. és persze van a másik véglet, amikor csak dugni akarsz egy jót, mert épp olyan hangulatba kerültél -akár a piruláktól, akár a másik szenvedélyét látva. én jelenleg hiába vágyom egy magasabb formájú kapcsolatra, simán beérném egy lábterpesztős cafkával is... ($02.23.)
„vocal adrenaline is the last of a great dying breed of communities that is willing to risk being called bad guys and accept the hard truth, which is that every person on the planet knows winning is everything.”
oké, foglalkozni kell will-lel, egyetértek, de azt hittem, hogy az első évad után leszokott a rap-pelésről, muszáj volt visszahozni a kellemetlen élményeket...? azt is értem, hogy valahogy újra a new directions próbatermébe kellett helyezni (bár ezzel buktuk az izgalmas ’hárman-egymás-ellen’ felállást), de nem szeretem, amikor valaki ennyire végletesen gonosznak van beállítva a sorozatban, és szegény va tagok mindig így járnak... rachel-éknél sikerült kiásni megint egy olyan szálat, amivel éreztetik, hogy közel a vég, így mosolyogtatóan keserédes, jó volt még egyszer agyat eldobni a pincében (az ikrek tánca...). azt meg mindig tiszteltem murphy-ékben, ahogy bele tudnak állni egy-egy fontos témába, ma a nemváltoztatás kapott egy erős löketet. ($02.23.)
„james m. mcgill. a lawyer you can trust.”
miért kell mindig védekezniük a spin-off sorozatoknak? miért érzünk kényszert arra, hogy összehasonlítsuk őket a nagy előddel? az a baj, hogy nem tudjuk megítélni, hogy mennyire állnának meg önállóan a lábukon. pedig itt nem is volt rossz az alap-gondolat, mert egy olyan mellékszereplőről gondolták azt az írók, hogy szeretnének vele még foglalkozni, aki fontos volt a breaking bad-ben, de kellően az oldalvonalon volt ahhoz, hogy legyen még a történetében spiritusz. hogy bemutassák, hogyan jutott el a simlisség csúcsára. és az első két rész alapján úgy tűnik, jó is lesz ez a ló, amire tettek. bob odenkirk emlékezetesen és szerethetően hozta a szerepet anno, és most is tudja kis finomságokkal érzékeltetni, hogy bizony még hosszú az út, mire kibújik a saul berenson nevű pillangó. addig még végig kell botladozni a humorral és izgalommal kikövezett úton. mert tudomásom szerint az első szándék vígjátéki könnyedség volt a készítők részéről, aztán egyre sötétedett be a hangulat. de erre szükség volt, ha mélységet is akarnak adni neki -és érződik, hogy megvan erre a szándék. én a bb-s utalások közül nem a felbukkanó szereplőknek örültem a legjobban, hanem hogy hozták magukkal a képi világot, a színekkel és közelikkel való játékot, amerika déli segglyukának hangulatát. és a ráérős tempót, azt a csöndet, ahol minden légyzümmögés tisztán kivehető (ha megnézel egy másik ügyvédes sorozatot, ott biztos nagy a pörgés a tárgyalóteremben, szerintem ez a megfagyott világ közelebb áll a valósághoz). jézusom, mennyit tudok pofázni, rossz hatással van rám saul jimmy... ($02.22.)
„pam, the truth is out there.”
az archer-univerzumban nincs olyan, hogy ’sima út’, valahogy mindig rázóssá válik minden. de olyan ritkán van, amikor az írók agya ennyire ledobja az ékszíjat. vagy csak a jamesbond maraton közben valaki egy spielberg-filmet is becsempészett a lejátszóba... ($02.22.)
„the collars that suppress your mutant powers will be turned off so you can use your powers in your work.”
mennyire gonosz emberek már ezek, nem elég, hogy utálják a mutánsokat, de még dolgoztatják is őket... még szerencse, hogy feltűnik egy újabb kultikus alak, hogy szétlőjön egy párat, és hőseink sem restek megszüntetni a rabszolgaságot (gambit lojalitásával is játszottak kicsit). ($02.22.)