„this underworld most can only leave it in two ways to a better place or a worse one.”
áhh, csak most olvasom, hogy ez volt a századik epizódja a sorozatnak, úgyhogy mondhatjuk, hogy szerencsésen (vagy ügyesen?) kanyarodott az idei sztori-szál, mert így indokolt volt a nagy kerek számot egy maréknyi visszatérővel ünnepelni... mert az alvilág kitűnő hely lesz, hogy a holtakat visszahozzák a képernyőre a segítségével, hogy elvarrjanak olyan szálakat, amik elszakadtak a sokkolásra szánt befejezésük által. kaptunk egy szép kezdést a sárga bogár hátsó ülésén, majd emma-ék belevetették magukat az új világ felfedezésébe -ahol ismét bizonyították az alkotók, hogy bármikor képesek újrahasznosítani a meglévő díszletüket... de tényleg, elég volt némi rombolási meló meg egy erős vörös szűrő a kamera lencséje elé, és meg is voltunk az alvilággal (a főnök meg a lángoló kék fejével úgyis odalenn lakik egy barlangban, olyan is van bőven a vancouver-i stúdió-rengetegben...) először nem értettem, hogy mit akarnak már megint regina-val a flashback-ben, de nagyon szépen kijöttek az ő történetéből is, lezárva egy szívszaggató történetet, amit már száz rész óta hordozunk magunkban. mint minden (fél)évad elején, most is azt érzem, hogy tele vannak ígéretekkel az írók, én meg reménnyel, hogy be is váltják azokat... ($$03.11.)
