„’supergirl is brave, kind and strong.’ isn’t that kind of a stock characterization? very two-dimensional. everyone knows real people have a dark side.”
át kell gondolnunk, hogy mit is érzünk a hősök iránt -mert ha természetesnek vesszük a jóságukat, akkor miért élvezzük annyira, ha kifordítják őket? miért tetszik, hogy félredobják a jókislányt egy epizód erejéig, hogy utat engedjenek a cinikus és szexis én-nek? ez csak az újdonságra, a változatosságra való igény? vagy most annyira meggyőzően jól állt a cserkészlánynak ez a szerep, hogy hosszabb távon is jól szórakoznánk rajta? persze most sarkítok, mert kivettem minden negatív aspektust, és csak azt vettem figyelembe, hogy kara mennyivel badass-abb volt így. de nem lehet elmenni a dráma mellett sem -már azért sem, mert így melissa bejátszhatta a teljes spektrumot, és ugyanolyan jó volt a végén a komorsággal, mind a dögösséggel a közepén... érdekes, hogy az írók mániája, hogy minden hőst le kell időnként rángatni az égből, el kell idegeníteni az emberektől, emberibbé kell tenni az isten-szerű mivoltukat. de általában működnek ezek a zuhanások, úgyhogy valószínűleg nekik van igazuk... ($$03.18.)
