„you certainly have high opinion of what a crippled highlander and a pregnant english woman can accomplish.”
múlt héten a kertben, ásás közben bevillant, hogy mennyire hiányzik a sorozat hangulata, úgyhogy túlzás nélkül mondhatom, hogy nagyon vártam, hogy újra elmerülhessek ebben a különleges hangulatú világban. ugyanakkor tartottam is tőle, hogy mennyire lesz más az új helyszínnel. annyira felkészültem franciaországra, hogy szinte sokkolt, mikor kiderült, hogy 1948-ban kezdtük ezt az évadot is, az első fél órában azt vártam, hogy vajon milyen módon fogunk visszalépni újra kétszáz évet, hogy csak sima visszaemlékezés lesz-e vagy claire újra varázslatos útra kel. pedig érdekes volt a ’jelen’ drámája is, hogy claire-nek újra magyarázkodnia kell az időutazás miatt, hogy frank-nek le kell győznie minden észérvét a szerelme miatt, hogy el kell fogadnia minden ajándékot, amit isten adott neki, hogy claire-nek vissza kell illeszkednie a zajos modern korba, lemondani a szerelméről, és újra mrs.randall-é válni. de én kalandokat akartam, claire mosolyokat akartam, kilépni a szürke jövőképből. így örültem, amikor tényleg kikötöttünk a béka-szagú öbölben, ahol kezdődhetett a nagy tervezgetés -egy olyan jövőé, amit már most láthattunk, hogy nem valósulhat meg... tetszett, hogy sok mindennel rímeltünk a korábbiakra, nem csak a ’40-es években való kezdéssel, de azzal is, hogy jaime újra a hátát mutatva jutott előre, hogy claire számára mennyire fontos a beteg emberek segítése, vagy hogy az epizód végén megismerhettük az aktuális gonoszt. remélem ezek mentén elindulva majd szépen kitárul az új világunk, és ugyanúgy magával ragad majd, mint eddig. ($$04.11.)