„a warrior doesn’t mourn the dead until the war is over.”
de véresszájúak az írók mostanság, lassan már nem is tudom számon tartani, hány karaktertől búcsúztunk az elmúlt hetekben... kicsit megijesztettek az elején ezzel a buta horror-filmes-klisés kezdéssel, és bevallom, sosem szerettem, amikor előásnak egy karaktert a múltból, hogy bosszút álljon, mert értem, hogy feszültséget akarnak velük ilyenkor generálni, de fáraszt az elvakultságuk... azt is értem, hogy a múltat nem szabad elfelejteni, mert legyenek következményei a tetteknek, de esetleg lehetne valami nem ilyen tipikus sorozatos húzásba manifesztálni ezt... egyébként a rész tetszett, főleg az, ahogy láthatóan fejlesztik fel az elején nem túl szimpatikus allie-szálat, ahogy ügyesen lépésről/lépésre növelik a tétet vele, ’ma egy kis sziget, holnap a világ’ elven. és kristálytiszta logikának tűnik, hogy a parancsnoki hatalmat bitorló emori-t könnyű megkörnyékezni -ilyenkor érződik az, hogy az írószobában szoktak gondolkozni is, amikor megterveznek egy évadot... (szegény alessandro juliani-t nem használták ki eléggé, bár ez a mindent-tudó-techguy szerep mindig is jól állt neki.) ($$04.23.)