„poison is beneath you, frieda. it’s for witches and bored housewives, not badass biker chicks with octopus tattoos.”
vannak sorozatok, amiket imádok nézni, ugyanakkor minden közösen eltöltött percünk rettegéssel telik, mert tudom, hogy olyan dráma fog lecsapni az általam megszeretett karakterekre, amibe beleszakad a szívem (a shameless tipikusan ilyen). és most is azt érzem, hogy még idén nem vágtunk elég mélyre, és nagyon fogom utálni (és ugyanakkor imádni), amikor tényleg elönt mindent a szar... mert érződik a levegőben, hogy errefelé megyünk. sőt, az első áldozatok is bejelentkeztek már, mert például én nem ilyen visszatérést szerettem volna sophia-nak (plusz mindig bucskázik egyet a szívem, ha doggett-et mutatják az erőszak óta). de még a lolly-féle őrült beszédet is tudják úgy alakítani, hogy ne csak mosolyogjunk rajta, hanem eluraljon mindent az aggódás érzete. és nem, nem lehet az összes rettegésemet poussey cukiságokkal egyensúlyozni... (ha azért hozták be anno a flashback-eket, hogy mélyítsék a karaktereket, akkor pont az ilyen típusú múltba-révedések lebeghettek az írószobában, mint amit ma kaptunk healy-ről, mert sok mindent megmagyaráztak a viselkedésével és a személyiségével kapcsolatban az anyjával való kapcsolatán keresztül.) ($$07.09.)