„we could both probably use, like, a week where we don’t do something pathetic and/or morally incriminating.”
no, addig rinyáltam a könnyedebb hangvételért, hogy jenji kohan-ék is meghallották az óceán túlfelén -persze ez nem azt jelenti, hogy az egész börtön felett kisütött volna a nap, sőt, a végén megint lenyomták a fejünket a víz alá, de az odáig vezető úton most sokkal több volt a mosolygás. mert ahogy caputo kezeli az ál-leszbikus kapcsolatot judy king-éknél, azt nem lehet faarccal nézni. vagy olyan jó látni chapman-éket, hogy kaptak egy hetet, amikor nyugalom van körülöttük... arra emlékeztem, hogy annak idején ’szemöldök’ blanca folyton a diablo nevű barátjával beszélgetett a klotyóban, de nem gondoltam volna, hogy egy romantikus flashback-et fog kapni, amikor sorra kerül. lehet, hogy emiatt, meg a kis könnyebbség miatt, de első évados vibe-ot éreztem az epizód nagyrészén. ugyanakkor sok minden változott azóta. kifizetődő lesz, hogy lecserélték az őröket, mert ezekben a kiszámíthatatlan ex-katonákban sok a potenciál, és a régi joviális csapattal nem lehetett volna megcsinálni ezeket a drámaibb döntéseket... a kis könnyebbség kontrasztja miatt lehetett az, hogy ezek a drámai események jobban ütöttek, mint máskor, főleg red-nél szakadt meg a szívem -és van egy olyan érzésem, hogí most majd folytathatom a rinyálást... ($$08.08.)
