„how am we gonna go up against that paranormal activity shit, there’s no way!”
szerintem jó dolog, hogy ryan murphy-ék belátták, hogy félre kell rakniuk az elmúlt évadokban túlburjánzó barokkos kinézetüket, meg a túlbonyolított sztorijaikat, és le kell menni az alapokhoz, és úgy igazán ráijeszteni a nézőkre... továbbra is megy a nagy találgatás, hogy ki lesz az az egy, aki túléli ezt a mészárszéket, és persze ma is húztunk ki pár nevet a listáról. és gonosz módon megint nem a szellemek áldásos tevékenységének köszönhetően, hanem nagyon is emberi gyarlóságok miatt -mert úgy igazán félelmetes egy horror, ha nem csak a nézők idegein táncol, de a lelkükbe is bele-belemar... eközben egész hosszú beszámolót kaptunk a tipikus hillbilly család történelméről, mindennapjairól, és ünnepi szokásairól, és bár sok meglepetés nem volt ezekben a sztorikban, azért elég szórakoztatóan sikerült előadni őket... (mióta vége a samcrow-nak, olyan ritkán látom mostanság gwyneth horder-payton nevét a stáblistán, ami azért sajnálatos, mert szeretem a rendezési stílusát.) ($$11.12.)