soroló

„for 20 years i dreamed about my father, a man to look up to, a hero who sacrificed his life to save his family! it was your family you sacrificed!”

ismét a shi'árok érkeznek, de most csak nem csak lövöldöznek egyet a xavier suli felett, hanem személyes vetülete is van az újra-találkozásnak -megismerhetjük a summers-család szomorú históriáját. valahol megértettem scott hisztijét, de azért elég fárasztó volt hallgatni egy egész epizódon át... (azért elég spórolós volt a rész x szempontból, csak ketten képviselték a csapatot.) ($$04.28.)

„i hadn’t allowed myself to think about it until now, but i was faced with the terrible knowledge that frank’s very existence now depended on jack living for at least another year.”

nem járnak jó napok claire-re, remélem csak a hormonok teszik, hogy ilyen ingerlékeny... de azt sem csodálom, hogy a fárasztó francia mindennapok kikészítik fraiser-ék idegeit, hogy szüntelenül kvaterkázniuk kell, és jó pofát vágni, hogy egy kicsit közelebb jussanak a céljukhoz -hogy meg tudják változtatni a történelmet (de ne nagyon, mert akkor esetleg még frank sem születik meg, ugye). és azt is tudjuk, hogy nem csak az rágja őket, hogy el kell viselni azt a kis pöcs károly herceget vagy a huncutkodó szobalányokat, hanem hogy a házaséletük is romokban hever... és akkor jönne egy kis boldog elégedettség, mert claire segítő-készsége felbuzog , vagy mert jamie-nek sikerült áttörést elérnie, de mind a kétszer letörik a lelkesedésünket, mert claire boldogsága vitába torkollik, az utolsó jelenetre meg sötét árnyékot vet black jack randall titka... (a mai epizód-értékelőt egy öreg barát, johann sebastian támogatta...) (ezek a korabeli orvosi módszerek elég durvák voltak -még egy kis pisi-kóstolás is belefért...) ($$04.28.)

„we’re taking back these streets, this is a cars critical mass.”

bírom azt, amikor a két fő színészünk által alakított karakter-párok találkoznak, sőt, ismerik is egymást, de végül is ez egy kisváros, mindenki ismer mindenkit... azért volt jó a rész, mert egyszerre osztották ki az autósokat és a bicikliseket, igazságosan. csak mi gyalogosok maradtunk ki a mókából... (legelborultabb szkeccs: amikor a fárasztó házigazdás szál hirtelen középkorivá változik...) ($$04.27.)

„the only theory i’m interested in is risk versus votes.”

hát joel kinnaman jól beköszöntött, egyből egy szex-jelenettel, de mit várjunk egy svéd csődörtől... egyébként abszolút elhiszem róla, hogy elnökjelölt, a kiállásával sugallja az az erőt, ami a iii.richárd-típusú underwood-ban sosem lesz meg. alig várom már, hogy a kezdeti kóstolgatás után ezek ketten úgy igazán egymásnak essenek. mert bizony az elnöki házaspár megnyomta a play gombot a játszmájuk újraindításán, és baromi élvezetes nézni, ahogy hátat hátnak vetve indulnak a csatamezőre, előre végig-próbálva minden kétesélyes szónoklatot és párbeszédet. és tudjuk milyen mesterien tudják csűrni/csavarni a mondandójukat... plusz ismerik az emberek gyenge pontjait, így tudják őket könnyűszerrel kijátszani és manipulálni (az alelnök-keringő összes jelenete parádés volt, az is, amit frank előadott a temetőben, és aztán az is, amit ketten táncoltak claire-el a párt-vezetés előtt)... frank végre újra szólt hozzánk, de még hogy, nem csak aláhúzott dolgokat (’még mindig nem szeretem a gyerekeket!’), de látványos magyarázatokba is kezdett (akinek az nsa a kezében van, azé az igazi hatalom). köszönjük a tanulságos szavait, elnök úr... (vicces hallani, amikor a valóság rákontráz a sorozatra, obama is küzd azzal, hogy választási évben megüresedett egy legfelsőbb bírói szék.) (uhh, mit gondolkoztam, hogy honnan ismerős a mrs.conway-t játszó hölgy -aztán az imdb-t megnézve rájöttem, hogy nem is hasonlít a régi önmagára...) ($$04.26.)

„you’re an amateur, claire. you fly in, you puff up your chestband you pretend to play president. but what would you be without your husband? nothing. a pretty face.”

az előző epizód testvérét kaptuk most meg, továbbra is orosz hitel foglalja el az asztal nagyrészét, meg persze frank kritikus állapota. a hallucinációk is megmaradtak, de most már sokkal konkrétabbak a képek, már pontosan értjük, hogy frank-nek bűntudata van tudat alatt (és ezekhez a szekvenciákhoz szerencsére sikerült két visszatérő vendéget is megnyerni). de aztán a végére végre visszakapjuk a szeretett elnökünket, aki kicsit beleőszült a sérülésbe és a műtétbe, de meglehetősen nyugodtan ébredt fel az altatásból -talán tényleg más embert lett, bár én továbbra sem bízom benne egy percig sem... de talán claire sem fogja ezt megtenni, túl okos ő ahhoz. valamint erős akaratú, öröm volt nézni, ahogy egymásnak feszültek petrov elnök úrral, és ő jött ki győztesen a párbajból (az már egy más kérdés, hogy felfedte előtte azt, hogy nem a férje számára a prioritás). ms.unbar is határozott és karakán nőszemély, és ebben a politikai közegben ez lesz a veszte, mert az elv-hűséget nem preferálják a párt-politikában... ($$04.26.)

„barry’s about to violate the first law of robotics... on my vagina.”

vannak olyan visszatérő szereplők, akiktől sosem szabadulunk -és ez így van jól. mert barry mindig is vicces nemezis volt, így terminátor-formában pedig még inkább az... mallory milyen jó kém lehetne még, ha nem kényelmesedett volna bele az italok kortyolgatásába... ($$04.26.)

„-who the fuck are you?

-just a cool chick who likes art and sex.”

ahogy a való életben, úgy a pornóban is utálom azokat a nőket, akikről süt a butaság -és pont ezért bírom sasha gray-t, mert ő az üdítő kivétel. főleg, hogy ha nem csak az anál-jeleneteit nézed meg a neten, hanem kicsit kutakodsz is utána, akkor láthatod, hogy próbál kulturálisan magasabb szintre kerülni. mint ahogy ügyesen kezdte el átpozicionálni magát pornószínésznőből igazi színésznővé -oké, itt épp csak magát kell adnia, de azért értékeljük az irányt. (volt még más is az epizódban, de ezt a bejegyzést hagyjuk csak itt kompletten az anál-királynőnek... oké, mrs.gold alsóneműs hátsóját se felejtsük... meg sloan segg-szexét... ehh, pedig én tits-person vagyok, nem butt-person...) ($$04.26.)

„o.j.’s the first black defendant in history to get off because he’s black.”

persze, tudtuk mi lesz a vége, de akkor meg hogy lehet az, hogy mégis ráztuk a lábunkat, mielőtt felolvasták volna a döntést...? mert ryan murphy-ék zseniálisan építették fel az egészet, fokozva fel a feszültséget, osztott képernyőn mutatva a két oldalt -mert ez volt a legizgalmasabb része az ítélet-hozatalnak, hogy ki hogy reagál a kimondott szavakra. mert ahogy az egész sorozat, úgy ez az epizód és ez a jelenet is az érzelmekre volt felépítve... de még akár meglepetés is lehetett volna, hisz’ láthattuk, hogy ebben az ügyben semmi nem úgy zajlik, mint ahogy az ember elvárná... a sorozat viszont beteljesítette az antológia-jellegét -a hatásos bírósági rész után még a fele játékidő hátravolt, hogy megnéztük a lecsengést is, majd kiírták nekünk, hogy kivel mi történt az ügy óta (ez kötelező elem egy ilyen valóságon alapuló történetnél). de itt sem kaptunk ítélkezést, nem akartak egy irányba sem terelni, továbbra is az érzelmi aspektus maradt a fókuszban. meg a társadalmi hatásai -hiszen még az elnök is megszólalt az ügyben... igazság szerint a sorozat szempontjából nem is volt soha releváns, hogy o.j. tette-e, vagy sem... ($$04.25.)

egy közismert történet, ahol nem okozhatnak meglepetéseket a nagy fordulatok vagy a befejezés -és mégis baromi izgalmas? de kérem, ez nem lehetséges, ennek nincs semmi értelme, hogy johnny cochran híres south park-béli chewbacca-védelmére utaljak... azt már a kezdéskor reméltem, hogy ez a pedigrés csapat valami jót fog elénk tárni, de arra nem számítottam, hogy ennyire zseniális lesz a végeredmény. mert nem csak egy száraz történelem-lecke lett egy híres perről, hanem egy folyamatosan pörgő, baromi szórakoztató sorozat, aminek az érzelmi plusz adja a mélységét. eleve az ügy is érdekes volt, mert számtalan váratlan fordulatot tartalmazott, egy rakás érdekes karakter mozgott körülötte, és ha kiszélesítjük a látószöget, akkor a társadalmi vetülete is sok kérdést vetett fel. és nagyon okosan megvizsgáltunk minden aspektust, mind a két oldalt, az esküdteket, a közvéleményt és a hengerlő média-nyomást is. scott alexander és larry karaszewski ismét bizonyították, hogy miért tartoznak a kedvenc íróim közé már húsz éve, úgy tudnak tűpontos és hiteles életrajzi történeket papírra vetni, hogy majd’ felrobban az érzelmi töltetük is. és ehhez most megtalálták a tökéletes partnereket, mind ryan murphy mind a színészek tekintetében... a kora kilencvenes évek a gyerekkorom, amit egy vidéki kisvárosban töltöttem el, így nagyon sok minden csak szűrve jutott el hozzám -oké, ismertem michael jordan-t, hallottam kurt cobain haláláról, de örülök neki, hogy most egy komoly homályos foltot élesíthettem ki ebből a korszakból. szórakoztatóan és nagyon szerethetően.

„fuck prophecy. fuck fate. fuck everyone who isn’t us.”

könyvek ide-vagy-oda, a thrones évadnyitói mindig is körkapcsolások voltak, de máshogy nem is lehet megoldani, hogy ennyi helyszínen felvegyük újra a fonalat, minthogy egy kicsit bekukkantunk ide is, oda is... (az viszont feltűnt, hogy földrajzilag milyen szép íve volt az eseményeknek, északról mentünk egyre délebbre, majd nyugat felé fordultunk, aztán vissza északra, leírva egy teljes kört.) persze leginkább az előző finálé brutális cliffhanger-cunamijával kellett valamit kezdeniük, ahol egymásra halmoztak jópár halálesetet és baljós eseményt -de remélem senki nem várta, hogy ezekre majd most mind megnyugtató lezárást kapunk... megleptek, hogy nem húzták tovább a feltüzelt rajongókat jon snow sorsával, mert azt hittem, hogy majd szándékosan kihagyják az epizódból, hogy még nagyobbra korbácsolják a hullámot, de nem, egyből vele kezdtünk, és meg is tudhattuk, hogy mi lett a sorsa a számtalan kés-szúrás után -bizony, amit határozottan hangoztattak az írók június óta: jon nincs többé köztünk. és ezzel persze cseppet sem nyugodtak meg a kedélyek... de míg a falnál csak kitörni készül a zűrzavar, addig dorne-ban már ki is tört, mert az erős nők nem tűrik tovább a gyenge férfiakat... de meereen-ben sem lesz rózsásabb a helyzet, tyrion-éknak komoly erőfeszítéseket kell majd tenniük dany nélkül. de legalább annak örülhetünk, hogy sansa végre (végre!) jó kezekbe került... látjátok, alig ötven perc, alig kukkantottunk be westeros-ra és essos-ra, és én máris teljesen fel vagyok ajzva! (de köszi, hogy most már carice van houten-re sem nézhetek többé vágyakozva...) ($$04.25.)