soroló

„doesn’t he remind you of blake’s poem? ’tiger, tiger, burning bright / in the forests of the night’”

annyira nem vagyok hozzászokva a szőke hosszúhajú selina-hoz, hogy egész addig nem fogtam fel, hogy őt rabolták el az elején, amíg bruce el nem kezdte hiányolni... egy frankenstein-típusú sztorit kaptunk, ahol a teremtmény öntudatra ébred, és dráma lesz a végén... az erdős részeket elnézve megint elgondolkoztam azon, hogy ezt tényleg gyerekeknek szánták...? (és akkor még ott volt a blake idézet is...) ($$05.06.)

„cain is nothing but a sadistic bully. he deserves no sympathy from anyone.”

az elején azt hittem, hogy csak agyatlan zúzás lesz, amolyan buldózer típusú, de aztán inkább a charles-szal való kapcsolatát használták ki a karakternek, mélyítve a múltjukat. az új juggernaut-tal meg hozták emellé az idétlen poénkodást... ($$05.05.)

„we use his broken heart to break his bank.”

az életben valószínűleg nem szívesen lennék egy ilyen nagy amplitúdóval megélt kapcsolatban, de a tévében jó nézni, hogy az összeveszéseket mindig izgalmas békülős szex követi (és nem, nem tabu a terhes-szex sem)... persze csak az ilyen típusú közösülésnek örül az ember, az erőszaktól viszolyog, pedig ebben a korban nem (sem?) volt ritka dolog az sem. és az a gonosz az outlander-ben, hogy tényleg váratlanul csapnak le az ilyen kegyetlen fordulatokkal, hogy az ember felpattanjon az ágyról, és közelebb üljön a tévéhez. oké, végig ott voltak a baljós jelek, claire már addigra túl volt egy másik támadáson is. várom, hogy meglepjenek a háttérben tevékenykedő gonosszal, mert az én ízlésemnek túl nyilvánvaló, hogy az ellenszenves gróf a hunyó, kell hogy legyen még itt fordulat... tetszik fraiser-ék gondolkozása, hogy az a módszerük, hogy egymásnak ugrasszák a különböző érdekeltségű feleket. azzal meg igazán sikerült meglepni, ahogy jamie lereagálta a tényt, hogy lesz még lehetőssége végignézni, ahogy a nemezisének kifolyik az összes vér a testéből -mert üdítő látni, hogy nem a fárasztó ’miért nem mondtad el, blablabla!’ megoldást választották. ($$05.04.)

„i’ve spent a thousand years wondering what would happen should the blue angels ever return.”

mondtam én, hogy jó ötlet volt daisy-t átállítani, mert így van a legtöbb érzelem bevonva az eseményekbe... de tényleg, meg tudott szakadni a szív, amikor mac próbálta visszaterelni a helyes útra, akkor meg főleg, amikor ököllel is egymásnak estek... de hasztalan minden szó és minden verekedés, mert a hive túlságosan befészkelte magát a fejébe -és még mindig azt hangoztatja, hogy így lett teljes, mert a shield-nél csak átképezték hacker-ből katonává, és egyébként is űrt érzett magában (ja, csak volt egy szerelmed meg barátaid, csajszi...). a hive egyébként is megmutatta az erejét, már a teremtőitől sem fél -bizony, itt szaladgálnak a sorozatban a kree-k, bár ezek nem arról a bolygóról jöttek, amit a guardians-ban emlegetett ronan, hanem itt fagyoskodtak a naprendszerben, várva a jelre, hogy visszatérjenek. szépen megismerhettük a hive eredetét, és még azt is megtudtuk róla, hogy szeret a nézők felé kikacsintani, mert valahogy egy csomó utalás jött a szájára a nagyokról... (tudjátok, ilyenek: ’milliárdos páncélban’, meg ’szuperkatonák’, és persze az, hogy ’kitört a polgárháború köztük’...) ez az a pont a sztoriban, amikor nem látszik a remény a jók győzelmére, de mi azért erősen reménykedünk, hogy megtalálják a megoldást fitzsimmons-ék... ($$05.04.)

„you’re a princess. you don’t have to risk your life doing this.”

hadd legyek egy kicsit az ördög ügyvédje... mert egyrészről örülünk, hogy behoznak a sorozatba olyan ismert szereplőket, mint őhercegnősége leia organa, ugyanakkor egy kicsit veszélyesnek is tartom ezt a sztori egészére nézve -mert például most láthatott egy jedi-t (meg egy tanítványt) fénykarddal harcolni, és ilyenkor motoszkálni kezd az ember fejében, hogy miért is nem került ez szóba, amikor találkozott luke-kal...? azt viszont el tudom fogadni, hogy már ilyen fiatalon is megvolt benne minden vezetői képesség, hogy ilyen könnyedén vezette az orruknál fogva a korlátolt birodalmiakat. plusz volt egy szép pillanata ezra-val is, mert szerencsére nem felejtettük el, hogy milyen tragédia érte őt nemrég. (mindenkinek nagyon boldog nemzetközi star wars napot!) ($$05.04.)

„brave is never giving up. you fight, no matter what.”

örülök, hogy visszahozták tavalyról az író/újságíró párost, mert érdekesebb nézni, ahogy velük játszik a két oldal, mint ha valami random emberek lennének rángatva a politikai marionett-játszmában... mert lehet, hogy ifjú a republikánus ellenfél, így tökéletes tudja, hogy hogyan lehet befolyásolni a közösségi médiát a jól elkészített szelfikkel és gondosan fogalmazott twitter-bejegyzésekkel, ugyanakkor tudja azt is, hogy a saját imidzs-építés mellett az ellenfél lerombolása is ugyanolyan fontos. még szerencse, hogy underwood-ék kiépítettek némi (törékeny) kötődést az íróval, így nem nehéz maguk mellé állítaniuk. az újságírónéni tollából meg ki lehet fogni a szelet néhány jól irányzott megtévesztéssel és ármánykodással (’jaj, nyitva maradt az ajtó, de ugye nem látta meg kedves hölgyem, hogy kivel tárgyal az elnök...?’). és lenyűgöző nézni ezt a kőkemény intrikát, amit persze az elnöki házaspár a saját pártja ellen is bevet, miközben rágják a valóságból is jól ismert gumicsontot, a fegyverviselés problémáját. (az öreg újságíró nyomozásával már frank bukását készítjük elő...?) ($$05.03.)

„four mop top lads from liverpool who change the world. forever.”

mindent átitat a zene... nem gondoltam volna, hogy valaha is gond lesz a nance+pete kapcsolatban, mert mindig is úgy tűnt, hogy szeretik egymást, dehát a színpad mindig erős szerető, így könnyen előfordulhat, hogy úgy érezzük, hogy a zenész párunk megcsal minket... na jó, nekem sincs eszem, hogy ilyen hülyeségekről értekezek, menjetek inkább, és hallgassatok egy kis banana knights-ot, közben meg csúsztassatok le egy-két banános daiquiri-t... (egyébként jelentkezzen az, akit még nem égettek meg koncerten cigarettával...!) ($$05.03.)

„london has gone into mourning. it’s a city of tears.”

sokfelé vetette hőseinket a tavalyi zárás, így már csak részben állja meg a helyét a sorozat magyar címe, a ’londoni rémtörténetek’... de ez nem csak azzal járt együtt, hogy kitágult a világ, hanem hogy a szokásos viktoriánus horror mellé új hangulati elemek érkeztek -no nem kell félni, mert mind az amerikai western, mind az afrikai kaland ugyanúgy megtalálhatóak volt azokban a filléres történetekben, amikből eddig is merítettünk. és nagyon működött a kontraszt a borongós albion és a vakítóan fehér sivatag között. de azért sem kell félni, hogy felhígult volna a sötétség... pedig néha jól jön egy kis fény, azok voltak a rész legszebb pillanatai is, amikor vanessa mosolygott egy kicsit (köszönjük mr.lyle, köszönjük kedves természettudományi múzeum-igazgató!). mert szegény nagyon sötét helyeken járt lelkileg, és tudjuk jól, hogy ismét gonoszok hada fog rá leselkedni, megérdemel pár pillanat megnyugvást. de azért kellenének mellé a barátai... victor bezzeg kapott maga mellé egy barátot -hallottam, hogy a másik híres korabeli doktort is készülnek behozni a show-ba, de azt hiszem, hogy ennél organikusabban ezt meg sem tehették volna, és úgy tűnik, hogy nem csak egy korabeli hulk-nak szánják dr.jekyll-t, hanem a faji előítéletekről is lehet majd mesélni általa. ($$05.02.)

„i’m here to help. don’t eat the help.”

az istennek adnak, az istennek elvesznek... úgyis mindenki a feltámadásról fog beszélni, úgyhogy mi kezdjük a halálokkal... mert ismét meglepő búcsúkban lehetett részünk -persze, mi könyvolvasók tudtuk, hogy milyen változás áll be a greyjoy családban, bár arra nem számítottam, hogy a viharos szél helyett megmutatják az igazi gyilkost. deresben még inkább felszaladt az ember szemöldöke, mert a féltékeny fiú elérte a teljes sötétségét -ez azért volt gonoszul váratlan, mert egy roose bolton kaliberű nagy játékosnál nem ilyen egyszerű búcsút vár az ember (és aztán ott volt még az idegőrlés is a kennelnél, ahol pontosan tudtad, hogy mi fog történni, de fokozták fel a feszültséget az őrületig)... sosem gondoltam volna, hogy a sorozat legérzelmesebb pillanatait a lannister-ektől fogom megkapni, de most is megszakadt a szív cercei-től és az egyre komolyabbá váló kicsi fiától. viszont jamie már egy másik érzelmet váltott ki a keménységével, mert nagyon szerettem volna, hogy odacsap a verebeknek. de a legkisebb lannister lopta el leginkább az epizódot a sárkány-szelídítéssel... örülök, hogy megtalálták a legjobb formát arra, hogy a stark-ok múltját is beleszőjék a történetbe, mert így nem csak ned-et és lyanna-t fogjuk jobban megismerni, de bran-ék szálát is érdekesebbé tették... na jó, jöjjön a fekete vár: itt is, mint deresben, a feszültség felfokozása miatt működött nagyon a jelenet -mert úgyis tudtuk, hogy mi lesz az epizód utolsó képe... ($$05.02.)

„-the landing strip went out in the mid 90s, bro.

-it’s the truth. everyone goes smooth nowadays.”

tipikus, hogy a címet látva nem a világhírű musical ugrott be, hanem sasha gray szőrzete... azt sejtettem, hogy valamikor tényleg fel fog bukkanni a testének ez a tájéka is a sorozatban, de arra nem számítottam, hogy egy egész sztori-szálat szentelnek a fanszőrzetnek -vagy a hiányának... jó, persze, vannak itt komolyabb dolgok is, ari tökeit egyre jobban szorítják a bosszúálló nők, és vince fejére is ráomlik lassan az idei nagy lazaság... ($$05.02.)

„you are the failure, rachel. you carry my last name and you are the biggest disappointment of you all!”

tetszik, hogy bár a különböző klónoknál nagyon különböző hangulat fogad, mégis érezni idén, hogy minden egyfelé tart. így izgulhatunk sarah-ért, aki egyre kétségbeesettebb a szájában lévő izé miatt (ki ne lenne az?!), nyomasztó hangulatban töltjük el a rachel-lel közös időnket (főleg mikor a hideg/kimért nevelőanyja is feltűnik, de van egy castor is a színen, na meg egy mini-klón), addig a hendrix-házban újra móka-és-kacagás az élet -igaz, hogy erős hullaszag is terjeng... de tényleg furcsa belegondolni, hogy azon mosolygunk, hogy kiásnak egy hullát a garázs alól... oké, meg azon is, hogy helena előadja magát, mint mrs.hendrix... tetszik az is, ahogy bonyolítják ezt az egész neolúciós szálat, hogy szép lassan mindenki benne lesz, lassan gondolom teljes erőbedobással érkezik majd a dyad is... ami továbbra sem a szívem csücske, az a felix-szál kezelése, de valahogy a jövőbe-látó kira is kizökkentett a rész élvezetéből (túl fura fejeket vágott talán?)... ($$05.01.)

„baby, all our bullshit that’s all in the past.”

még az ilyen elszabott évadokban is lehetnek nagyszerű pillanatok -mondjuk ilyen volt job és hood beszélgetése a verandán, egy kicsit elmerenghettünk velünk a sok szarsággal, börtönnel és szenvedéssel terhelt múlton. de a legnagyobb bajom talán azzal van, hogy baszki már az ötödik résznél tartunk, tehát három epizód van összesen a sorozatból hátra, és még csak most jutottunk az alapok végére, talán most már, ha csikorogva is, de beindulnak az események... úgy néz ki fontos szerepe van a (tisztító)tüzeknek idén, a múltkori droglabor-égést mr.proctor kétszeresen is felül-licitálta. mert ilyen radikális lett a gyász miatt, még az eddigieknél is keményebben bánik a sajátjaival is. de legalább hood-ot irányba állította, hogy felvegye végre a nyomozás fonalát. nem meglepő módon az fbi-féle kutakodás sem sokáig fut párhuzamosan vele, hanem hamar összetorkollott a két szál (és itt is testkép-módosítók vannak, mi van a világgal...?). legalább a neonáciknál húztak meglepőt, a hitleres háttérvetítéssel súlyosbított nagybeszéd után nem számítottam ilyen csavarra -pedig tök logikus, hogy elszakad az a lánc, amit túlfeszítünk (uhh, ez egy kicsit erős volt így a láncos statuálás után...). ($$05.01.)

„-two great greek contributions to society: democracy and getting fucked up the ass.

-i’ve tried both and they’re way overrated, like jazz.”

ha egy ideig nem jár az ember a fehér ház folyosóin, akkor teljesen elszokik attól a hihetetlen pörgéstől, ami ott megy -úgyhogy majdnem hátrahőköltem attól a tempótól és poén-özöntől, ami megcsapott már az első percekben. és szokás szerint csapatmunka volt ez a szőnyegbombázás, selina (és méretes pattanása) önzetlen, és hagyja, hogy a többiek is hülyét csináljanak magukból. ($$05.01.)

„the actual judas had the courtesy to kill himself after betraying his leader, jesus christ. he’s the ceo of the world. ever heard of him?”

huh, volt elég gondja a srácoknak a tavalyi év végén, hogy most rászánjunk egy részt a kármentésre -olyan siliconvalley-sen... richard muszáj lesz, hogy levetkőzze ezt a céltalan sértettséget, mert igen könnyen a vicces appok bűzlő mocsarában találhatja magát, ahonnan nehezen tudna kimászni (az arc-cserélős faszság után én már nem lepődnék meg egy valós idejű bajusz-app népszerűségén sem...). bár lehet, hogy rossz tanácsot adok, mert akkor hova lenne a szórakozásom, hogy nézem a vergődését... ($$05.01.)

„funny feeling knowing that the universe itself doesn’t want you to save your family.”

elég zavaró tud lenni, amikor az előre meghatározott epizód-számot nem tudják kitölteni sztorival, így húzzák és nyújtják, hogy meglegyen a penzum... oké, savage adolf hitler most nem elmenekült, hanem elfogták, ez új elem... muszáj volt az írókra fognom a csalódottságom, mert kendra-ra mégse haragudhatok, nem ő akarja, hogy a szerelmi háromszöge a felszínen maradjon... de legalább azzal nem lehet vádolni a show-t, hogy ne lenne mozgalmas, mert most is akadt bőven esemény a sötétté tett jövőkép árnyékai közt. atom giant-man pillanata akár még cool is lehetett volna (óriásrobot! vs óriásember!!), de nagyon lelógott a cgi, plusz elég hamar továbbvágtunk a harcról mindig... azt hiszem találtam egy jó megoldást, hogy hogyan húzzunk fel egy új karaktert értékelhető szintre: rakjuk össze captain cold-dal, és máris meglesz a szükséges kémia! egyébként egész jó volt a szöszi savage jr, kár, hogy az apja ellen fordulása ilyen elnagyoltra sikerült... (azért örülök, hogy legalább stein doki törődik a jövő szomorú aspektusaival, mondjuk az éhező árva gyerekekkel.) ($$05.01.)

„as the world’s leading expert in blaming yourself, please don’t do it.”

azt már megszoktuk, hogy a képregényekben nincs igazi halál (úgy hallom, hogy most már ben bácsit is vissza akarják hozni, ő volt az utolsó, aki eddig még megúszta a feltámadást...), de kicsit szomorú az a tény, hogy már a sorozatokban sem hagynak minket igazán gyászolni... persze, egy kicsit mi is szeretnék tagadásban élni, mint lance papa, de jó lenne egy kicsit elmerülni a sajnálatba. de nem lehet elengedni a karaktert, mert itt van velünk a flashback-ben, és tulajdonképpen itt van velünk a jelenben is, mert máris találtak valakit az írószobában, akire rá lehetett adni a kosztümöt... az viszont rendben volt, ahogy az önhibáztató szakkört bemutatták, a bűntudat különböző formáit, ami a legdrámaibb módon diggle-nél tört ki, aki annyira az eszét vesztette, hogy azt hittem ez lesz a veszte... örülök, hogy oliver tanítja az ifjú nemzedéket, de örültem volna annak is, ha inkább hagyja, hogy a kislány letörölje darkh-né undorító vigyorát... no, elértünk a flashforward időszakába, tudjuk ki fekszik a sírban, jöhet az igazi bosszú ideje. (vannak némi időrendi gondjaink barry-t elnézve, nem vészes a dolog, de (ezért is) érdemes lehet elgondolkodni egy nagy nyári közös darán, ahol helyre lehetne tenni az epizódokat.) ($$04.30.)

„i’m just a regular guy.”

a ’run barry run’ nélkül várható volt, hogy gyengébb lesz az epizód, de azért reméltem, hogy nem csúszunk ilyen érdektelen középszerűségbe... egy elég semmilyen heti-gonoszt kaptunk, aki elsősorban rinyált, igaz, elég rossz kártyákat osztottak neki -eddig nem nagyon láttunk ilyet, hogy a szuperképesség mellé szuperhátrány is járt volna... jól lehetett érzékeltetni a barry mindennapjaiba beállt változást egy montázzsal, valamint, hogy visszatért az ujjlenyomat-keresős helyszínelős melójához. és nem csak hogy nem ő menti meg a napot (na jó, azért a csapat része volt), hanem még pár pofont is beszedett... a jövő speedster-eire is jutott bőven idő, jessie végre visszatért, hogy bedobja a közösbe a magas iq-ját, és wally is ott sertepertél már barry körül... odaát a túlsó földön danielle panabaker játszatott egy kicsit a kettős szerepével, és killer frost-nak egész jól meg voltak írva a fanyar szövegei, de azért nem bírták ki az írók, hogy ne tegyék fagyossá a története végét. még szerencse, hogy számtalan föld áll a rendelkezésükre, hogy helyrehozzák ezt a hibájukat... ($$04.30.)

„i get it... trying to teach us to fight back.”

hát nem túl rózsás a helyzet polis-ban... de tényleg pillanatok alatt eljutottak a keresztre-feszítésekig, azért a földiek láthatóan nehezebben törnek meg, mint arcadia puhány lakói, ezért allie úgy gondolja, hogy a példastatuálás majd segít. pedig van egy módszere, amit hatékonyabban tud használni, már többször is láthattuk ezt -amikor valakinek a gyengeségére játszik rá azzal, hogy egy szerettét fenyegeti. (plusz van még egy nem mindig hatékony módszere, amit viszont nem könnyű elviselni -amikor úgy kiforgatja magából az embereket, mint most abby-vel is tette.) de nem is a véres felszín az érdekes a városban, hanem a félhomályos börtön-szint, mert érdekes szövetség van kialakulóban. pike ’rossz döntéseket hozok és a makacsságom fog a sírba-vinni’ kancellár máris új színben tűnik fel -természetesen indra-val együtt mi sem felejtettük el, hogy mit művelt, de a keményfejűsége még jól fog jönni a harcban. plusz nem véletlen, hogy megmutatták a bárkán végzett tevékenységét, ahogy próbált egy kis túlélést verni a fejekbe. és ezekkel a flashback-ekkel szépen reflektáltak is a jelen eseményeire (a radioactive felcsendülése szép emlékeket hozott elő, azt kicsit sajnáltam, hogy nem nagyon tudtak olyanokat megszerezni, akik már nincsenek a sorozatban). a blake-tesók is kaptak némi játékidőt, igaz a viszonyukat továbbra sem sikerült rendezni... a vége meg... tud még cool lenni a sorozat, ha akar... ($$04.30.)

„infected inhumans not only feel bulletproof, they actually are.”

mi ez a vonzódása az íróknak manapság a testmódosítások felé...? bár tulajdonképpen itt logikus ezeknek az embereknek a behozása, mert ahogy az is természetes, hogy vannak olyanok, akik félnek az inhumánoktól, úgy mindig lesznek olyanok is, akik vonzódnak az ilyen felettük álló lényekhez. a hive-nak meg jól jön majd egy olyan ember, aki már eddig is kísérletezett az emberi test módosításaival (és persze üdvözlünk kedves john hannah!). mint ahogy a közös-tudatú gonoszunknak szüksége van társakra is, úgyhogy szépen gyülekeznek a korábban látott inhumánok, és számomra az a legérdekesebb ebben a szálban, hogy nem csak a kötődést erősíti fel a parazitáival, hanem az agy boldogság-központját megbirizgálva kitölti azokat az űröket, amik egész életükben kínozták ezeket az embereket (a magány és az egyedüllét tipikusan ilyen űrök). így érzelmileg sem lesz egyszerű harcolni ellenük -főleg daisy ellen nem... a fitzsimmons ma megint hengerelt, cukin léptek tovább a következő fázisba, de tetszik az is, hogy fitz-et milyen tökössé tették az elmúlt időszak eseményei. de a mai csapat-felosztásnál a may-coulson páros is nagyon működött, mert volt mit megbeszélniük (és phil megkaphatja a ’legcoolabb shield főnök evör’ díjat simán!). huh, megint jól elpörgött a rész, úgy, hogy a romániai részek bőven adtak érzelmi katarzist is. ($$04.28.)

„i’d be ready for the laughing academy if i had to stare at that ugly clown all day.”

hát van-e nagyobb szórakozás egy kaszinónál? persze, ha joker témájú a berendezés -akkor aztán mindenki halálara fogja magát nevetni... tipikus rész a nevetés hercegével, egy kis móka, egy kis izgalom, a denevér élete egy hajszálon... ($$04.28.)