soroló

„we all die alone, elizabeth. before that, we make choices.”

epizódról-epizódra meg kell állapítanom, hogy elizabeth-nek vannak érzései, nagyon szépen törik össze a kezdetben megtörhetetlennek tűnt nőt. most például azzal, hogy megölték a mentorát (nem túl kíméletesek az írók mostanság, csak úgy hullanak a korábban fontosnak gondolt mellékszereplők)... és azt gondolhattuk volna, hogy most majd átmegy terminátor-üzemmódba, és bosszút áll, de aztán láthattuk, hogy az utolsó pillanatban végül elgyengült. mert belátta, hogy egyetlen bürokrata fejbelövésével nem hozza vissza azt az embert, aki annyit törődött vele (ahogy azt a trapéz-nadrágos hetvenes évek-béli flash-ekből is átérezhettük) -és persze ettől még továbbra is ott lesznek azok a fejesek az amerikai titkosszolgálat felső-vezetésében, akik ehhez hasonló parancsokat adnak ki... a kedvenc kém-párosunk az istennek nem akar egy hullámhosszra kerülni, mindig csak az egyikük akar többet a hideg munkakapcsolatnál, gondolom még eltáncolgatunk így egy ideig... ráadásul a szomszédok is róluk vesznek példát, mert az ő házasságuk is komoly veszélyben forog -igaz stan tesz is erről a rendszeres félrelépéseivel. de hé, tudjátok őt hibáztatni azok után, hogy láttátok, hogy ninocska hogyan ül az ágyon neglizsében...? ($$08.18.)

„there’s two people in rock and roll who will never sell their souls, the boss and moi.”

john corbett olyan bárgyú fejeket tud vágni, hogy bármilyen jelenetet komolytalanná tesz -legyen az a szerelem kiteljesedése vagy egy őszinte vallomás... huh, túl vagyunk rajta, kint van a titok, és ahogy arra számítottam, gigi fogadta rosszabbul, szegény gitárok megismerkedhettek egy barátságtalan lánc-fűrésszel... (kevés szívmelengetőbb dolog van számomra, mint a felnőtt emberek gyermeki lelkesedése, és tökre meg tudom érteni johhny-t, hogy tinilányos őrületbe esik, amikor azt hiszi, hogy találkozni fog bruce springsteen-nel...) ($$08.18.)

„we’d like to procure one high-quality casket for my dying friend here.”

oh, milyen kompakt kapcsolati sztorit kapott leon -mintegy öt perc alatt összefoglalták a teljes körforgást, az összejövéstől a szakításig, zseniális... azért piszok nehéz lehet alex-et elviselni, amikor így ráfügg valamilyen témára, mint most a szemöldökére... de egyébként ez egy olyan rész volt, ahol mindenkire ráfért egy alapos beszélgetés, és szerencsére ehhez érdekes partnereket találtak hőseink -csak kár, hogy nem egymást... ($$08.18.)

„find somebody that will love you for being so strong.”

lehet, hogy klisésnek tűnt az elején, hogy a szomszédba költöztették az fbi-os ellenséget, de azóta folyton jól használják ki az ebből adódó helyzeteket, úgyhogy most már mondhatjuk, hogy jó döntés volt ennyi klisét beengedni (lásd ma is stan részeg felbukkanását)... épp azért csodálkoztam múltkor azon, hogy négereket is beszervezett a kgb, mint ami most itt is felmerült indokként -mert mi van, ha kompromittálódik, és ki kell menekíteni az országból? akkor hova viszik -a télen barátságtalan moszkvába? bár most beugrott valami, amire nem tudom, hogy miért nem gondoltak az általában mindenre gondoló oroszok: kuba! ott nem lett volna gond a bőrszínével, és az éves átlaghőmérséklet is rendben van... de lehet, hogy oda se’ akart volna elszökni, és akkor is a hősinek gondolt halált választotta volna, ha eszükbe jut ez az opció... de tulajdonképpen mindegy is, mert ő csak egy eszköz volt arra, hogy megmutassák, hogy a kemény orosz kémnőknek is van gyenge pontja (a gyerekein kívül, persze). és azért elég szar lehet a férjének átélni azt, hogy a feleségéből egy másik férfi képes csak érzelmeket kicsikarni... ($$08.17.)

„i would’ve signed up for lupus gladly if it locked me in the house with my music legend father.”

titkon mindig is tudtuk, de most bizonyítást nyert: johnny rock-nak van szíve! végtelenül cuki volt, ahogy a beteg kislányt szórakoztatta a próbateremben, és valahol szomorú ez gigi-re nézve, aki persze egyből be is durcázott ettől, bezzeg mellette nem volt ott ez a minta-apa. hát még ha azt is tudná, hogy a pasija is félrekefél... ($$08.17.)

„-so you fuck for the orgasm?

-well, yeah, that’s the best part.

-okay.

-what, because i’m a girl, i’m not supposed to admit that?”

az emberi agy lehangolóan tud működni -mert nem az a természetes derű marad meg benne, ami az epizód nagy részét jellemezte, hanem a szomorkodás a végéről... pedig a két csajnál bőven voltak olyan pillanatok, amikre lehetne jó szívvel gondolni, és alex-nél is mosolygással telt a váratlan vendégség felbukkanása -mármint a részünkről, neki láthatóan kínszenvedés volt minden perce... ($$08.17.)

„it’s a little bit hitting the pause button.”

az fbi-osok tényleg egy olyan partiban beszélik meg a következő nemhivatalos nagyon-titkos akciójukat, amin a szomszédok is részt vesznek? ennyire az eszüket vette a személyes bosszú...? hát eléggé úgy tűnik, mert ma nem igazán tudtak tisztán gondolkozni, és az érzelmeikből fakadó döntéseik komoly bajokat hoztak... pédául ezért következik be egy meglepő évadközi halál is, mert a puncik nagy tisztelője nem tud lemondani a volt barátnőjéről... és aztán ez egy véletleneken és félreértéseken alapuló lavinát indít el, aminek a végén úgy tűnik, hogy keménységben szintet fog lépni a sorozat (ha már a szexualitásban megtette pár résszel ezelőtt...). igazából valahol komikus is lehetne, hogy egy ilyen blőd hiba miatt mutogat egymásra az fbi és a kgb, de mivel ők véresen komolyan veszik az ügyet, ezért nekünk is így kell tennünk... hőseink a múltkori veszekedés után elég gyorsan meglépték azt, hogy mostantól csak munka-kapcsolatot tartanak fenn egymással, és ez persze törvényszerűen azzal jár együtt, hogy padlóra küldték a két gyereket lelkileg... (talán abból fakadóan, hogy nekem elég jó az arc-memóriám, de azért kell egy kis suspension of disbelief ahhoz, hogy túltegyem magam parókákon, amikben nem ismeri fel senki hőseinket...) ($$08.16.)

„the only way you’re getting famous at this point in your life is if you kill someone famous.”

tudjuk, hogy a zenekari lét mindig az egók csatájáról szól, így nem véletlen, hogy mindig a csúcson jelennek meg a legnagyobb repedések... vicces volt johnny-t a pozitív szemléletével látni, de aztán egy pillanat alatt megfagyott a levegő, amikor kitört belőle az őszinteség. de a lánya sem sokkal jobb, mert nem foglalkozik azzal, hogy felelőtlenül csicsereg össze/vissza. (btw, idén miért fogták vissza ennyire az ő énekléseit...?) ($$08.16.)

„i want to see the fucking lake.”

vannak olyan napok, amik már kora reggel felhők jelennek meg az égen, és csak egyre jobban borul be, ahogy telnek azok a rohadt percek... pedig senkinél nem indult vészesen a nap, ágyban, párnák közt, éjszakai szex után, de hamar gallyra ment minden, halmozódtak a problémák, sűrűsödtek a homlok-ráncok... mert laura-nál elkerülhetetlen volt a konfrontálódás, ahogy alex-nek is bele kellett szaladnia a pofonba a cége érdekében. val-nak meg meg kell tanulnia olyan nővérnek lenni, aki egy kicsit félre tudja rakni a testvére iránti aggódást, és hagyja, hogy utat törjön magában egy kis önzőség... (néha nehezen tudtam koncentrálni britt lower alig-ruhái miatt...) ($$08.16.)

„eyes on the road in front of you.”

azt hiszem megvan a zsinórmérték, ha valaki tökéletesen akarná megidézi a kilencvenes éveket... minden hibátlan volt a nyitó sitcom-betétben, a gusztustalan zene, a baromira látszó háttérvetítés, az indokolatlan röhögések, és még alf is bekukkantott... és egy újranézéskor biztos lehet majd elemezni a szimbolizmusát, most elsőre csak a nyilvánvaló utalások tűntek fel... (és persze christian slater-nek baromi jól megy ez a humorosabb oldal.) a vigyorgós kezdés után félreraktuk elliot-ot lábadozni a múltkori agyonverés után, és csak a végén került újra elő egy hangulatos és a maga módján drámai flashback-ben. a kettő közötti időt az fbi hack-elésével töltöttük, ami részben azért volt jó, mert a klasszikus hesit-elemeket használta fel (úgymint: felkészülés az akcióra, problémák a megvalósításnál, fülesen érkező segítség-nyújtás), másrészt azért, mert sam esmail arcba-mászó kézi-kamerát használt végig angela körül, ezzel hozva erős feszültséget a jelenetbe. és bár a cliffhanger gonosz volt, azért örülök, hogy az fbi-os hölgyet erre a hacker-einkkel szálra közös terelték most. ($$08.14.)

„i cannot lie to everyone. too dangerous.”

azért nagyon durva lehet, amikor rájössz, hogy a naivitásoddal az ellenséget segítetted... még persze nem járunk itt, csak belegondoltam a szegény elcsábított titkárnő esetébe, aki önként ad át titkos információkat némi dugásért cserébe, és fel sem merül benne, hogy az egész csak kommunista színjáték... hőseink megint érdekes küldetést kaptak, amihez gógyi is kellett a fizikai tudás mellé, azaz is nyomozni kellett, nem csak a hangtompítós pisztollyal lövöldözni. csakhogy az ügyfél is kellő gógyival rendelkezett, így csak félsikert érhettek el (basszus, eddig csak mindig szakállban láttam chris sullivan-t, de azért így is rájöttem, hogy ő alakítja a nyugat-német pufók bérgyilkost...). persze elizabeth nem erre fogta a sikertelenséget, hanem a zavart érzelmeikre, mert persze nem kellett sok, hogy kiderüljön a megcsalás (mármint az, amit nem a munkaköri leírása alapján követett el philip), úgyhogy vége az egymás iránti puhatolózásnak, és újra beköszöntött a hidegháború... jól jellemzi a korszakot az a tény, hogy az fbi még akkor sem tud tenni sok mindent, amikor a saját emberei is felrobbantak amerikai földön -ennyire félt mindenki az atomháborútól... ($$08.14.)