„it is some kind of hell to be forced to choose one irreplaceable thing over another.”
oké, az előző rész végén egy nagy svunggal sikerült bevenni a várost, de ez még nem a végső cél, az is fontos, ami ezután történik... hát először is meg kell tisztítani az elfoglalt területeket a vöröskabátosoktól, aztán körül kell nézni, hogy mi is lett a miénk -mert például az erőd maradt ellenséges kézen, így a szöszi is onnan próbálja irányítani az eseményeket (a maga kavarós módján, persze)... és az utolsó kard-vágás után sincs azonnal béke, mert szinte végzetes mértékig fokozódott az ellentét már a kalóz-frakciók között, nem bíznak a többiekben, fúrják egymást a másik háta mögött. és a korábbi összezördülésüknek is komoly következményeik vannak már, mivel az ültetvényeken fellázadt rabszolgák nem csak az uraik fejére vadásznak már, hanem a kalózokéra is. pedig olyan szép terv volt a békés közös együttélés... a tengeren is zúzunk egy kicsit, mert az angolok ott is bizonyítják, hogy mily’ gusztustalan lelkek is ők, így rögtönzött gladiátor-viadalt szerveznek jack-éknek. és ugye nem kell mondanom, hogy egy nő menti meg a becsületüket...? (egyre jobban élvezem az összes mély párbeszédet, amiben long john silver is résztvevő.) (#02.19.)