„if you learn to control that, you’re gonna be a world-class badass.”
tovább ássuk magunkat david tudatalattijába, és egyre riasztóbb ez az utazás... mármint szó szerint a horror területére tévedünk nemegyszer, nyugtalanító képekkel tesztelik a bátorságunkat, egyre közelebb ér a korábban is látott sárga szemű szörnyeteg, és a rémálmok is megelevenednek a világ legrosszabb gyereke képében... én nem vagyok nagy barátja a mozgóképes rémisztgetésnek, úgyhogy nem is ezeket a részeket értékeltem a leginkább, hanem újfent a syd-del való kapcsolatépítést, az újabb tóparti beszélgetést, amiben nagyon cukin kielemezték, hogy milyenek voltak azok a percek, amiket egymás testében töltöttek (áh, szóval ez a szöszi superpower-je, hogy érintésre helyet cserél a másikkal). de később is nagyon szerethetőek voltak együtt, akár csak az álmatlanság miatti beszélgetésre gondolok, vagy arra, amikor a múltban tett utazás közben syd-nek lehetőssége nyílt végre ölelkezni egyet... a most már szokásosnak mondható erős vizualizáció is megmaradt a képességek bemutatására, főleg david nővérének a kálváriájának a bemutatása lett érdekes ezzel a katódcsöves tévéket idéző effekttel, ami keretezte a képeket. (#02.25.)