„i am an inhabiting spirit.”
(◄◄) tökre szeretem, hogy ilyen fontos szerepe van a sorozatban a nőknek, nem mindig volt ez így a tévében, főleg nem egy ilyen misztikus kulimázzal leöntött alkotás esetében. és most nem arról van szó, hogy mind kompetens erős példaképek lennének (oké, audrey az), mert vannak köztük könnyen vezethetőek is (rád nézek shelley johnson), de mindenképp jó ellenpontjai a férfiaknak. és egyébként is, jó rájuk nézni, kinek a szeplőit szeretjük, kinek a mosolyát, kinek meg a sejtelmesen kivillanó hátát... azért kíváncsi lennék arra a meetingre, amikor david lynch bejelentette, hogy szívesen eljátszana egy vicces karaktert, aki folyton üvölt, mert tök süket... egyszer szívesen ki-stopperezném, hogy hány százaléknyi időt szánunk a legendás misztikum-faktorra, mert a sok magánéleti gubanc és pénzügyi machináció mellett ma is csak az utolsó jelenettel hozták ránk a frászt -avagy bővítették a bob-mitológiát. és mégis az van az emberek fejében a mai napig, hogy ’úh, ja a tvínpíksz, az nagyon para volt!’... (#04.14.)