„kiss me, general lee.”
(◄◄) az első évadban volt az a béna szappanopera (invitation to love), ami folyton ment a város tévéiben -na most elnézve, hogy ebben az epizódban háromszor is eljátszották azt, hogy egy pár csókba forr össze, majd a várható szexuális aktus előtt szemérmesen elvág a kép, azt kell mondanom, hogy a szappanopera írói valóságossá váltak, és átvették az uralmat az igazi írószobában... és nem azzal van a baj, hogy cheesy módon építgetnek kapcsolatokat, hanem azzal, hogy pepecselnek a romantikával, miközben a drogügylet lezárását meg összecsapják. mert volt egy darab előkészületi jelenet, aztán hopp, máris az akció közepén voltunk, ami pár perc alatt (egy idétlen fordulattal) véget is ért... plusz a rész elejére biggyesztett misztikummal, majd a végén lévő horroros hangulattal úgy gondolták, hogy letudták a kötelezőt, és közben meg le van szarva, hogy a néző középső félórában csak csapkodja a tenyerét azt mantrázva, hogy ’haladjunk már, légyszi’... és az a durva, hogy emlékeztem, hogy van megtorpanás az évadban, de ekkora kátyúra nem számítottam... (#04.19.)