„please accept my apology. you’re my first negroes.”
no, félrerakhatjuk a keménykalapot meg a szifiliszes gengsztereket, mert most már nem csak a retro külcsín adta el az epizódot, hanem visszatért szinte az összes archer-er stílus-elem. ez főleg cheryl-en volt tetten érhető, akiből előjött a szokásos visítós őrült, de a többiek is egyre inkább hasonlítanak a valódi önmagukra. és újítások ide-vagy-oda, ez az ismerőség érzése mindig melegséggel tölti az ember szívét... (jól látszik, hogy kit ismerek a legjobban a vendégek közül, mert a zenész-csapatból wendell pierce hangját szúrtam ki egyből.) (#04.22.)