„how does space kill you?”
nem mindig szoktam szeretni, amikor ilyen komollyá változtatják a show-t, közelebb áll hozzám az az interpretáció, amikor a fun elemek dominálnak. így nem is igazán éreztem az elejét, csak egy űrzombis kvázi-horrort akartam belelátni, ahol jő a doktor segítséget nyújtani, majd a végére (sok futás után) fényes győzelmet arat. de aztán jöttek be olyan elemek, amik miatt elkezdett túlmutatni az epizód az alien-ihletettségű félelemkeltésen -aztán meg addig fokozták fel a nyomást, hogy már én is meggondoltam, hogy mikor vegyek levegőt, és mikor tartsam sokáig a tüdőmben... bírom azt az írói hozzáállást, hogy csinos ruha alá kell rejteni a társadalmi mondanivalót, bár azért most túl sok réteg nem került a kapitalizmus-kritikára... egyébként vajon hányszor szállt már az ég felé az a panaszos sóhaj, amikor valakit elborítottak az adós-papírjai, hogy ’hát a levegőt nem akarjátok megadóztatni, ti átkozottak?!’... (de jó poén volt a kék emberek iránti rasszizmus is!) bár nardole-lal próbálták kicsit oldani a hangulatot, az űr hideg sötétje nem nagyon engedte, hogy felolvadjon a szívünk. ráadásul némi sötét kedvet a következő epizódra is viszünk magunkkal -mert néha a doktornál is visszaütnek a következmények... (#05.14.)