„did you hate being studied when you were my age?”
legtöbbször csak valami gonosz entitásként szoktunk rachel-re gondolni -pedig az ő karakterében is sokkal több van, mint hogy ő a rossz oldalra keveredett, áruló klón... ma főleg a flashback-ek miatt éreztük, hogy rachel nemhogy nem kivétel a klónok kísérleti nyúlsága alól, hanem egyenesen a legtöbbet szenvedett emiatt, hiszen épp’ kéznél volt, ha tanulmányozni akarták a ’vérvonalát’. így nem csoda, hogy felnőve ilyen hideggé vált (vagy hogy már ifjú korábban is lelkiismeret-furdalás nélkül végzett egy sorstársával). de minden benne lakó sötétség ellenére van még benne jóság is -és van benne dac is, mert azt nehezen viseli, ha nem bíznak meg benne azok, akikre felnéz. és emiatt hajlandó radikális tettekre is (jól fokozták fel a feszültséget a szemben lévő kamerával, még úgy is, hogy összerakható volt, hogy milyen véres cél felé haladunk a szállal -sokat segített a felfokozott hangulatban a trent reznor ízű zenei nyomasztás is)... a sok nyomozás meg sötét tervezés mellé egy cseppnyi humort kaptunk a visszatérő allison-nal, aki végigjárja a megújulásra vágyó nők összes lépcsőfokát, új (lila!) haj, mélyre-szántó tetkó, kidobott régi cuccok, új hobbik, és zenbuddhista mosolygás -van mit szegény donnie-nak feldolgoznia... (#07.23.)
