„they’re growing and spreading... killing.”
azért az mindenképpen dicsérendő, hogy kihajtják a gyerek-színészeikből a maximumot az alkotók -eleve már a duffer tesók bíznak bennük, és komolyabb játékot igénylő történetszálakat írnak nekik, de a rendezők is meg tudják találni a megfelelő instrukciókat. persze, millie bobby brown-ról már tavaly kiderült, hogy fiatal kora ellenére nagy figyelmet érdemel, és idén csatlakozik hozzá noah schnapp is, akinek will-ként a legnehezebb lelki utazást kell végrehajtania... továbbra is nagyon örülök annak, hogy kicsit másképp közelítenek a titkok többségéhez, mint amit a klisésebb alkotásoktól megszoktunk, így will nem magában őrlődik csupán, hanem az anyja és a seriff is segítő kezet tud neki nyújtani (btw, winona ryder-nek sokkal jobban áll ez az erős és harcias anya-szerep, mint a tavalyi kétségbeesett szülő portréja)... az már egy más kérdés, hogy dustin épp’ úgy rejtegeti a gyorsan növekvő dögjét, ahogy az unalmasan kiszámítható alkotásokban szokás... nancy-éknél nem hiába hoztam fel újra-és-újra azt, hogy csak a szerelmi háromszög miatt nem szeretném, hogy a show-ban maradjanak, mert reménykedtem abban, hogy az írószobában is hasonlóan éreznek -és íme, itt az új arcuk jonathan-nal, aktív szereplőkké váltak, akik harcba indultak a gonosz tudósok seregei ellen... (#10.29.)
