„that’s the language of vendetta, they take one of ours, we take two of theirs.”
imádom azt, hogy tommy shelby-t látszólag nem lehet kibillenteni az egyensúlyából -persze mi tudjuk, hogy a lelke forr belül, de a külvilág számára kőkemény marad, az a fickó, aki leszarja, hogy sztrájkolnak a gyáraiban, aki simán megfenyegeti egy szövetségesét, hogy megdugja a lányát (szigorúan a legidősebbet és legcsinosabbat), aki box-meccset szervez egy munkanap kellős közepén a gyárban. és aki sosem fél szembenézni az ellenségeivel. és persze tudjuk előre, hogy kőkemény lesz a háború, amit most hagyott eszkalálódni a taljánokkal, de a keménysége miatt nem igazán féltjük, hogy ne kerülne ki győztesen a csatatérről. az már egy más kérdés, hogy hányan sérülnek majd meg a családból a csaták során... természetesen sokat foglalkozunk a veszteséggel már most is, hiszen máris szép cigány-temetéssel búcsúztatták az első áldozatot, de talán a könnyek jó ragasztónak bizonyulnak majd, hogy összetartsanak a végsőkig. örülök neki, hogy polly is kicsit észhez tért a börtön sokkja után, mert egyre nehezebben viseltem az állandó akadékoskodásait... (szóval idénre nem volt elég adrian brody, még aidan gillen-t is meg kellett szerezni, mi...?) (#11.23.)