„the frog trapped in a well does not understand the sea.”
könnyen lehet, hogy arra lenne szüksége a show-nak, hogy madame gao folyamatosan beszéljen, a többiek meg csak kussoljanak mellette... de tényleg, ma is az egyetlen örömöm abban volt, hogy hallgattam, ahogy az öreglány mérgező kételyeket csöpögtet a fülekbe, miközben mellékesen olyan mondatok is kijönnek a száján, hogy ’engem végig kínoztak a 17.században’... persze tipikus gonosz-manipuláció az övé, amiben csak az a bosszantó, hogy a hősök rosszul reagálnak rá... vele szemben zombi-apu egy percig sem tudott felizgatni, lassan ébredt öntudatra (ásít), aztán persze előjöttek a rutinjai, csak ezúttal egy fagyis-kanalat használt gyilkos fegyverül (hortyog). az egyetlen dolog, amiért megérte visszahozni, az a lányával való találkozása volt, mert ott legalább sikerült feltekerni az érzelmi skálát nulláról másfélre... (igen, eltelt néhány hónap, újra próbálkozom magam alá gyűrni a megmaradt részeket, nekem ez a szuperképességem, hogy kitartok a rossz sorozatoknál is...) (##01.21.)
