„he loves me. he loves you. but somewhere something got lost.”
el nem tudom képzelni, hogy milyen frusztráló lehet egy kém számára a kudarc -ha átverekszed magad egy csomó veszélyen és nem lesz kézel-fogható jele a munkádnak, vagy ha bevállalsz egy hosszú megfigyelést (megspékelve némi ágytálazással), és pont a cél előtt omlik össze az egész út... szóval én megértem elizabeth frusztrációját, még talán az a csoda, hogy képes ennyire emberként funkcionálni, mint amit most látunk tőle... mert persze veszélynek teszi ki paige-et, de ugyanakkor arra biztatja, hogy haladjon kis lépésekben, és igenis élje meg azokat az ifjúsági örömöket, amik édesebbé teszik az életet (az egy más kérdés, hogy a kedves lánya mennyire fogadja meg a tanácsait, és mennyi önfejűséget örökölt -bár tulajdonképpen az még nem derült ki a mai részből, hogy milyen minőségében feküdt le a sráccal)... philip is elég nyomorúságosnak tűnik, ahogy az adósság-görgeteg maga alá temeti, ahogy arra gondol, hogy volt már olyan időszak az életében, amikor éhezett, ahogy fekszik a felesége mellett magányosan az ágyban... sötét gondolatok, sötét hangulat, sötét képek -bár ez utóbbin kicsit tekerhetnének az operatőrök, mert a mondjuk betöréses részből nem sokat lehetett látni az elején... (##04.21.)