„full elimination. this is his greatest dream.”
azért az komoly teljesítmény, hogy még a főcím betoppanása előtt elszívják a körülöttünk lévő levegőt -mert fojtogató volt nézni philip bevallását és elizabeth reakcióját a férje kvázi árulására. és nagyon okosan keretes szerkezetbe foglalták az epizódot egy újabb jennings-párbeszéddel, ahol a feszültség még mindig ott volt a levegőben, viszont a mondandó megváltozásával a hangnem is átalakult... mert bebizonyosodott az, hogy a szovjet vezető réteg egy jó része nem hitt a változásban, hogy számukra gorbacsov egy fenyegetés volt, ami ellen mozgósítani kellett a régi beidegződéseket, a gyilkosságokat, a hazugságokat, a katonai puccsot. és ez még egy olyan szabálykövető kémnek is sok volt, mint elizabeth... pedig tudjuk róla, hogy sok mindent el tud viselni, egy saját kezűleg végrehajtott eutanázia után mosolyogva képes elcsábítani egy huszonegy éves ficsúrt, mert a népe és pártja mindig is előrébb fog állni a lelkénél (bár tegyük hozzá, hogy az is nagy előrelépés tőle, hogy nem ölte meg a srácot)... nem volt túl tevékeny ma az fbi, de azért az írók ott lebegtették körülöttünk a gondolatokat, hogy stan rájött a parókák és álcák titkára, hogy még mindig szemmel tartják azt az oleg-et, akivel épp készülnek jennings-ék felvenni a kapcsolatot. azt hiszem, hogy az utolsó két óra még ennél is fojtogatóbb lesz... (##05.17.)
