„no honor amongst thieves?”
főhajtás jár azoknak az íróknak, akik belátják, hogy kisajtoltak mindent az aktuálisan hajtott szálukból, és félúton hajlandóak váltani -és miután megtörték az arrow-csapatot, komoly mélységekbe taszítva mindenkit, ideje volt túllépni caydem james-en... bevallom, először nem bíztam ebben a szálban, pedig végre egy földhözragadt ellenfelet kapott a csapat, de a végével együtt nézve már meg lettem győzve -mert a mindenhatónak tűnő gonosz emberivé lett téve a fia iránt érzett észveszejtő gyászával, egy olyan rossz útra tévedt emberré vált, aki nem gonosz, csak folyton borzasztó döntéseket hoz az érzelmei miatt. hogy az új, érezhetően gonoszabb gonosz mennyire fog működni, azt még nehéz megítélni, nekem viszonyt továbbra is az kell, hogy az írók megdolgozzanak a bizalmamért... (forgattam ám a fejem william makacs hülyeségei miatt, de meglepő módon a végére ott is pozitívan jöttek ki az írók -még ha előtte ilyen erőltetetten érték is el, hogy a srác az apja mellett legyen a megfelelő pillanatban...) (dinah megint egy rossz példa a gyász kezelésére, gondolom hogy párhuzamot akarnak majd vonni vele cayden james-szel.) (##06.24.)