„who is the green arrow?”
szóval a múltkori vertigo-s képzelgésben azért nem volt benne tommy merlyn, mert ide tartogatták a látványos belépőjét, és nagyon bírom, hogy az ilyen halott-feltámadásoknál vadul cikázik az ember agya, hogy mi lehet a megoldás, mivel fogják megmagyarázni ezt az írók. és az a rohadt nagy szerencséjük, hogy mindig elfelejtem, hogy christopher chance is az univerzum része... pedig használhatnák gyakrabban is a srácot, hogy egy kis mission:impossible vibe-ot hozzon a maszkjai lerántásával a show-ba... bár az ügy megoldása így tipikusan tévésorozatos lett, maga a tárgyalás jól működött, mert az idei central city-béli drámához képest nagyobbnak érezte az ember a tétet és a veszélyt (fura egyébként, hogy ennyire nem beszéltek össze az írószobák, és egy szezon alatt két tárgyalótermi epizódot is letudtak hőseink)... mert rengeteg régi dolgot ástak elő, amiket oda lehetett vágni bizonyítékként az esküdtek (és a nézők) elé, és a tanúskodások is hol lelkiismereti okokból, hol diaz miatt hozták a jóleső feszültséget... persze a törtető gengszter ezután sem nyugszik majd, de azért jó volt látni, ahogy rené-ék és a (végleg jó útra tért?) kanári keresztbe tettek a gondosan kimódolt terveinek... (##07.23.)
