„how do you choose between a monster and the devil?”
mi is volt leonidasz kedvenc mondata a 300 című képregényben? ’menetelünk.’... még egy rész kellett, hogy előkészüljünk a régóta beharangozott nagy háborúra, de ez most mégsem érződött időhúzásnak, mert a menetelő wonkru-hordán túl a többi csapat elég tevékenyen töltötte ki ezt a negyven percet... tetszett, hogy echo keményen kézbe vette az irányítást, hisz’ neki komolyabb tapasztalatai vannak az ilyen típusú kém-tevékenységekben, amibe most murphy-éket vezette... valamennyire átélhetővé vált abby drámája a pirulákkal, de lehet hogy csak a brutális leszoktató módszer miatt mondom ezt most. meg persze azért, mert ahogy az epizód címe után elvárható volt, ma végre bevilágítottunk a legsötétebb titkok mélyére, feltárva azt az embertelen tettet, ami így megkeményítette a bunker-éveket (és abby is tevékenyen részt vett benne, ugye). nem sok opció volt, ami lélek-zúzó hatással lehet minden túlélőre, így várható volt, hogy a kannibalizmus lesz a kulcs, mégis hatásos volt, ahogy bemutatták az első gyomorforgató lépéseket, majd octavia radikalizálódását... voltak még itt karakter- és romantikus-pillanatok, és nem is (a) the100 írói lennének, ha a végére nem csavartak volna be egy egészségtelen árulást is -mert a felállásoknak dinamikus változónak kell lennie, és a bosszúálló lelkek nem bírják ki, hogy ne cseréljenek oldalt, ha a vérgőzös lelkük ezt kívánja... (##07.26.)
