„uncle, ye ken this old coot?”
ezer éve mondom már, hogy az emberiség bűnét az az ősember követte el, aki kijelölt magának egy területet, amire azt mondta, hogy az az övé, és aztán azt harciasan védeni kezdte -most is pont ebből alakult ki a konfliktus, hogy egy bevándorolt ember azt mondta az őseik földjét taposó indiánoknak, hogy menjenek el, mert einstand volt... aztán persze kellett a fickó őrült elméje (valamint a más kultúrák iránt érzett bizalmatlansága) is, hogy eszkalálódjanak az események -pedig könnyen lehet, hogy a nagy felelősség-keresésbe saját magára kellett volna mutogatnia, mert el tudom képzelni, hogy ő maga vitte haza a betegséget (a játék-babával), ami tönkretette aztán a családját... lehetett tudni, hogy lesz valami baj, mert ebben az írószobában nem bírják ki, hogy claire nyugodtan élje a vidéki asszonyok életét pár napig egyedül az erdőben -nem, nekik egy remegő hangú hősnő kell, aki puskával alszik félelmében és skalpot kap ajándékba... azt hiszem, hogy ez a sorozat a reunion-ok királya, most is tökéletesen játszották ki a nagy találkozást, ahogy jamie arcán megjelent a felismerés, az csodás volt -kellenek is az ilyen felemelő pillanatok, ha már mindig rettegnem kell, hogy milyen borzalom történik a következő pillanatban fraiser-ékkel... (tényleg! mi volt az az incselkedés az ötvös felesége részéről? ugye nem valami hülye magánéleti kavaráson törik a fejüket az írószobában...?) (##12.04.)