„it’s good to see a friendly face.”
egy-csavaros scifi sztori, ami látványosan tereli el a figyelmedet a kiszámíthatóságáról, vagy az erőltetett pop-dalról a dugás-jelenet közben -mert bizony beszélnünk kell az animációról... szóval még mindig kényesek vagyunk az arcok mesterséges létrehozására, és az epizód női hősnője egészen félelmetes módon életszerű volt, főleg az arc-közelis nagyjelenetében, a férfi hős vele ellentétben viszont gamer-esebbnek, animáltabbnak tűnt, gondolom ezek után, hogy szándékosan, koncepció szerint... (arra azért kíváncsi lennék, hogy ki vállalja női mellek animálását, és milyen elv szerint kezd bele, hogy játszik az arányokkal, hogy megfelelő legyen a méret és a forma. igen, perverz vagyok, van még kérdés...?) (×03.29.)