„ladies and gentlemen, it is without a doubt a good time to be in the superhero business.”
jééé, én olvastam ennek a képregénynek az első füzetét anno, aztán valamiért nem folytattam (az dereng, hogy a magyar rajongói fordításához jutottam csak hozzá, és akkoriban még nem éreztem olyan biztosnak az angolomat, mint manapság, hogy gond nélkül belevágtam volna a folytatásba) -de most itt a nagyszerű alkalom, hogy mozgóképen élvezhessem garth ennis újabb ódáját az erőszakhoz... tudom, hogy sokan megcsömörlöttek az elmúlt évtized szuperhős-dömpingjétől, amit mondjuk én nehezen értek, mert szerintem van annyira változatos a műfaj, hogy ki lehet belőle csipegetni azokat a gyöngyszemeket, amik működnek nekünk, de ti kétkedők, higgyetek nekem, hogy ez a sztori nem egy szokványos latexben ugrálós komolytalanság. óh, nem... jól ráéreztek a produceri székben ücsörgő seth rogen-ék, hogy most időszerű a sorozat, amikor már mindenki ismeri a szuperhősös sztorik alap-szabályait, így lehet igazán értékelni azt, ha valaki kiforgatja a zsáner kellékeit. ahol a különleges képességű csodalények megmentik a világot, ha nagyon muszáj, de alapvetően lelkileg romlottak, és nem áll távol tőlük a megaláztatás és az erőszak sem, rohadnak a csillogó felszín alatt. úgyhogy könnyű szurkolni a zavart átlagembernek és keménykedő partnerének, hogy egyesével vadássza le az összes mocsadékot az égről... jól össze volt rakva ez a pilot, a rendező dan trachterberg nevét szívesen látnám többször is a monitoromon, látszott az is, hogy nem spórolt az amazon a vizualitáson -és szerencsére abban is szabad kezet kaptak az alkotók, hogy maximálisan a felnőtt szórakozás irányába vigyék el a show-t (elsősorban a garth ennis-i vérgőzösséget sikerült megfelelően adaptálni)... (tényleg lehet olyat, hogy egy zeneszerző kölcsönvesz egy témát egy kollégája filmjéből? csak mert (a) the man from u.n.c.l.e. egyik dallama bukkant fel egyszer csak az epizódban...) (×07.26.)