soroló

„miss robichaux’s academy for exceptional young ladies.”

ryanmurphy-ék nálam jártak, és kikémlelték az álmaimat? boszik new orleans-ban? wet dream... szokás szerint sűrű volt a kezdés, már megszoktuk a horror háza táján, de nincs is azzal semmi baj, hogy feldobnak egy csomó labdát. ismét több idősíkon varázsolnak, de azon kívül, hogy a múltbéli jelenetek mindig ütősek, próbálják modernizálni is a legendákat, meg-vuduzni a twitter-generációt is. a boszikból adódóan ez lesz talán a legnőiesebb évad, na nem mintha eddig ne lettek volna hangsúlyosak a jobbnál-jobb színésznők, de most aztán majd igazán csilloghatnak. de nem csak a lányokban lehet szemet gyönyörködni, már egyből a nyitányt alfonso gomez-rejon kezébe adták, és milyen csodálatos kezek ezek, szórják az ötleteket és az áll-leejtős képeket. szép napok lesznek ezek neworleans-ban, nem is kérdés. (+10.13.)

„he’s dead and all we’ve got left is his voice in our head.”

valószínűleg én is úgy voltam ezzel az epizóddal, mint ti, egyetlen porcikám sem kívánta a megtekintését, mert tudtam, hogy fájni fog. pedig nem is vagyok egy érzelmes típus. azért jó, hogy elkészült ez a rész, jó, hogy megnézhettük, mert tényleg segít. okosan nem arra mentek rá ryanmurphy-ék, hogy olyan nagyon meghassanak minket, csak egy cory-hoz méltó epizódot akartak. ahol nem számít, hogy miért és hogyan történt a szörnyűség. ahol mindenki megkapja a maga gyász-perceit. ahol az egész stáb őszintén kirakhatja a szívét elénk, és együtt búcsúzhatunk egy olyan embertől, aki hozzánőtt a szívünkhöz az elmúlt években. ahol azért lehet beszúrni egy-két csípős beszólást is, mert nem is a glee lenne, ha nem oldanák egy kicsit ez a betontömböt, ami a szívünket nyomja. ahol nem lesz erőltetett a lecke, tovább kell lépni, nekünk élnünk kell, persze sosem feledve a szerettünket, aki már nem lehet velünk. köszönjük a stábnak, hogy végigcsinálták ezt nekünk, el nem tudom képzelni, milyen piszok nehéz lehetett. veletek vagyunk. always. (+10.13.)

„jesus, another fine irishman brought down by the bottle.”

kíváncsi lennék, hogy elleshető/tanulható-e ez a mesteri epizód-szerkesztési technika, vagy csak sutter-ék kezében működik ilyen jól. megint zenés montázstól zenés jelenetig íveltünk, a kettő között meg kis keménykedés és karakter-pillanatok (ez utóbbira a kedvenc példám a jax/nero közös kocsikázás volt), és írói durvulás dögivel (szegény katey sagal-t nagyon utálhatja a férjura...). a végén meg az a durva, hogy hiába történik szörnyűség, nem bírod levakarni az arcodról a mosolyt, és muszáj azt dünnyögnöd, hogy ’kurva sutter, megint megcsinálta’. annak ellenére, hogy ott volt ez a lehetősség a kisagyad hátuljában, túl ragaszkodóak voltak az írek, és túl faszkalapnak ismertük meg őket az elmúlt években, hogy ne legyen egy ilyen húzások. welldone, motherfuckers, we are at war... (+10.12.)

„you’ll have to use your charm, shaw, not your sidearm.”

na ilyen az, amikor a poi női epizódot szállít... jó volt látni együtt a három gráciát, csinik voltak, igazi kemény nőcik. kicsit lehetett feszegetni a ’ki is való john-hoz’ játékot, kicsit lehetett romantikázni egy jó étel felett. és kicsit lehetett ms.root-tal is foglalkozni, végül is most már ő is a női alapcsapat része. a hetiügy ismét a ’rosszfiú, ánem’ csavart írta le. de hogyha valami egy becsillogós monitoron is működik tata és budapest között, akkor arra egy szavam sem lehet. (+10.12.)

„we are the hoods. and what was taken from us, we will take back.”

én bírom, amikor ugranak a sorozatok egy kicsit az időben, jó kapkodni a fejed a sok változásban. meg nem lehetett úgy elintézni az évad végét, mintha nem történt volna meg az a sok szörnyűség. érthető, hogy oliver-t vissza kellett rángatni a tegezhez, de ezzel a mozdulattal új célt is kellett adni neki, mert nem lehetett volna újra előráncigálni a listát. és kicsit a pályáján is módosítottak, mintha az első etap még csak egy nulladik évados próbálkozás lett volna, így finomítanak a módszereken, hozzáidomítják a többi dc szupersztárhoz, akik nem ölnek. reméljük működni fog. egy csomó más vonalat is el kellett indítani, új cél kellett a női szakasznak (laurel-nek és thea-nak), és még új karaktereket is sikerült belepréselni (hello summer, hello szőke idegen, aki sejtem, hogy ki leszel...). erőteljesen bekezdtek, de mondjuk két perc után már azt éreztem, hogy bármit beadhatnának nekem ebből, csak legyen benne sok felicity. (+10.11.)

„gravitonium. it’s an extremely rare high-atomic numbered element.”

hühh, ezeknek mennyi pénzük van már, hogy ilyen trükköket raknak le nekünk itt a tévében (felrepülő autók, gravitációs eltérések)... kicsit még update-eljük az új lányt, hogy jól érezze magát a terepen és a csapatban. bár nem kell nagyon félteni, tanulékony szörnyeteg, ha meg baj van, beveti a látszólagos kétszínűségét. de nem csak őt építették még egy rész erejéig, hanem egy könnyed képregényes vonással új gonoszt is létrehozta, mondhatjuk, hogy még rajta van az 'origin' jelző a borítón, de szépen alakulunk. (+10.11.)

„i know about weakness. and i know about sin.”

mindenkinek lehet rossz napja. na de hogy ennyi karakternek legyen egyszerre rossz napja, az már skandalum. persze ezek nagy része még a múlt hét következménye, csak sajnos nem lehet ott nucky mindenhol egyszerre, hogy korabeli mr.wolf-ként problémákat oldjon meg. így családban marad a megoldás, míg szerencsétlen eddie-t felőrlik közben. a végén azt mondogattam, hogy ’van pisztolya, van pisztolya’, de aztán elegánsabban oldották meg a várható szomorú véget. egy másik szerethető karaktertől is búcsúzni kényszerültünk, csak ő igazi gengszteres elmúlást kapott. ilyen az, amikor félrecsúszik a demokrácia... de félrecsúszott életet is láthattunk, egy korabeli junkie nem sokban különbözött a mai függőktől. (+10.10.)

„indian attack u.p. cattle pens, stop. five dead, 300 head rustled, pursue and kill indians, stop. no mercy, stop.”

marha-tolvajok és halott indiánok - mintha csak egy western-t néznék... szép és felelősségteljes egy ilyen vállalkozás továbbgördítése a sok bukkanón és akadályon. és még nem is igazán a természet vagy a helyi lakosság követeli meg a véráldozatot, az igazi veszedelmes farkasokat a fehér emberek között kell keresni. aki soha nem éri be annyival, ami van neki, mindig gazdagabb akar lenni, birtokolni akar, akár egészen extrém hagyományok okán is (halott testvér felesége az enyém? hová csöppentünk, a középkorba?). viharfelhők és szálló tollak, bohannon élete egyre keserűbb lesz. (+10.10.)

„butch count-sidy and the sum-dance kid, together again.”

ezek az elviselhetetlen, beképzelt és mocskosul gazdag eagleton-i piszkok minden évben idetolják a képüket a szeretett sorozatunkba, pedig tudják, hogy mennyire rühelljük őket... még jó, hogy két másik szálat is kaptunk (ron kivonja magát a rendszerből, muhaha), így nem tettek mindent tönkre a szép arcukkal és drága frizurájukkal. és még veronica mars is átköltözött hozzájuk neptune-ból, szomorú vagyok... (+10.10.)

„i’m chained to a gurney in a hospital gown, i’d say i’m beyond calm. i’m fucking zen!”

két megtört lélek a középpontban. bár carrie megzuhanása már nem taszít rajtad akkorát, mint amikor először láttad, de még most is rossz nézni, amikor tehetetlenül vergődik a betegsége és a rá telepedő emberek között. ezt most súlyosbították saul árulásával is, innen nem tudom, milyen messze lesz a felszín. dana helyzete ennyiből más, ő már az alagút fényesebbik oldalán áll, nem kell más, csak szerelem. örömteli, hogy továbbra is értelmesen kezelik őt az írók, nem csak odavetik, hogy ’az apja miatt van, érted?’, hanem bele tudod magad élni egy tinilány nem hagyományos kálváriájába, és ez igenis nagy szó hollywood-ban. (plusz úgy érzem, ideje megjegyezni a morgan saylor nevet, mert érezhetően figyelni kell majd erre a lánykára a későbbiekben is.) (+10.09.)

„the legend states only the kingdom’s true ruler possesses the strength to free the blade.”

no, megjöttek a fless-ek is, a klasszikusabb fajtából, azaz megint gonoszkodhat az evil snow-val szemben, de nem unalmas, jó újra egy szeletkét átélni a kalandos viszonyukból. még az ’ismerd és ismerd el önmagad’ mottó is lemegy a torkomon. és ezzel reflektálnak is a neverland-i eseményekre, úgyis hangsúlyos az anya/lánya hasonlóság, így emma is ezzel a problémával küzd, önismereti tréninget kénytelen tartani. a dzsungel közepén. szegény tolkien, ha látta volna, hogy mit szabadít a világra, miatta kell minden mesében sokat gyalogolniuk a hősöknek - ezer veszély közt. just kiddin’. úgy tűnik, billegni fogunk a szálak között, ma még rumple fért bele a kalandozók mellé - és az sosem baj, ha ő a színen van. (+10.09.)

„the bro code can trace its lineage all the way back to broses himself.”

mi ez a szerep-cserélés? a lányok meccset néznek, a fiúk rinyálnak? ez abból adódik, hogy robin fiúsabb, ted (és most már barney is) érzékenyebb? vagy csak huszonegyedik századi betegség? hát tuti, hogy mózes és kolumbusz, két kőkemény haver, nem szenvedett ilyen kórságban. maximum szifiliszben... (+10.09.)

„i see why they call this place ’hell on wheels’. rough men, loose women, whiskey, sin, and guns.”

az előző évad vége romokat hagyott maga után – minden értelemben. így a megújult írócsapat ezekből kellett, hogy újra felépítse a sorozatot. vissza kellett hozni bohannon-t az őrület széléről egész a főnökségig, elő kellett ásni a régi arcokat (már akik túlélték a tavalyi mészárszéket), és persze kellett pár új érkező is. és borzasztó stílusosan tették mindezt, szépen ráhagyva a teljes első részt. nem felejtették maguk mögött a hangulatot sem, ahogy a megfelelően ütős zenére a hóban elindult a gőzmozdony, ott megcsapott a füstje. a második félben is megtalálták a módját, hogy az esetleg újonnan felszállóknak kapaszkodókat nyújtsanak, szépen körbejártuk az ideiglenes szállást. és persze jöttek az első problémák is, keménykedés és véráldozat nélkül nem épülhet fel semmi ezen a tájon. szigorú mormon-kritikával zártuk ezt a nagyszerű nyitányt, rideg szívek felett hidegen fúj a nyugati szél. (+10.08.)

„chi siete voi, dove sono le guardie?!”

hollyshit! ez meg mi volt? ez az istentelen (és/vagy lutheránus) népség beszabadul a vatikánba és elszabadul a pokol. jól megkapja a magáét a teljes bíborosi konklávé, a svájciul beszélő svájci gárda és ő-trottyossága a pápa is. áldassék az úr neve, hogy minden szar ellenére azért az isis ügynökök érnek valamit. (+10.08.)

„-why would a woman fake an orgasm?

-to get a man to climax quickly. usually so the woman can get back to whatever it is she’d rather be doing.”

mennyiféle lehet a szex! izgató, természetesen, de lehet kínos és vicces is. ezernyi szín, amit az ötvenes években nem tapasztalhattak meg, lekapcsolt villanynál, takaró alatt. kellett valaki, aki felgyújtja a lámpát - minden értelemben. elég volt egyetlen taktus a zenéből, egyetlen képkocka, és máris megcsapott az ötvenes évek hangulata. ennyit az erős korfestésről. már messziről kiviláglott, hogy ez az én sorozatom lesz, és nem a perverzségem okán, hanem a téma és az időszak miatt, amiben játszódik. csak a szexszel még nekem sem lehetne eladni valamit, ráadásul egy rész alapján úgy tűnik, nagyon megtalálták az arányokat, hogy ne csapjanak át ordenáréba, de azért ne is forduljanak el szégyenlősen (azzal az ihletőket köpnék arcul). hiszen ez lenne a lényeg: nézzünk szembe azzal, hogy szexuális lények vagyunk, próbáljuk megérteni, mi történik velünk ilyenkor. az embert vizsgáljuk, és a nyitány alapján úgy tűnik, hogy az írókat is az emberek érdeklik, ahogy egy minőségi drámához illik. a jó életrajzi alkotásokhoz elengedhetetlenek a jó színészek is, michael sheen hozott magával angliából egy jó adag hidegséget, azt meg elmondhatatlan öröm látni, hogy lizzy caplan végre megkapta a jól megérdemelt főszerepét, és nem csak azért, mert sosem volt rest megmutatni a testét. hmmm, remek előjáték volt ez, kellően felizgultam a későbbiekre. (piszok showtime, megint megcsinálta...) (+10.07.)

„tell me the arabic phrase for ’your mother is a whore and a goatherd is her pimp’.”

néha le kell menni kutyába... archer-éknek elnézem, hogy fingással és hányással humorkodnak, van az a pillanat, amikor az altesti vicc is tud működni. érdekes, hogy megint elkezdtük kapirgálni a lana/archer kapcsolatot, persze csak poén szinten, nem kell egyből letérdelésre és gyűrűre gondolni, izé... pam-nél meg újítani próbálnak? kiereszteni őt az irodán kívülre? kő-kövön nem fog maradni... (+10.07.)