„look, it’s not like i don’t think you’re cute but i’m just still hoping i’m gonna be the one that fucks vince.’
az ember alapállásából tekintve tépelődős fajta. hoz egy döntést, amit aztán számtalanszor megkérdőjelez. majd’ öt évvel ezelőtt megpróbálkoztam ezzel a sorozattal. akkor már masszív fogyasztónak számítottam, talán túlságosan is, nem bírta a tárhelyem a sok cuccot, amit néztem. így rövid úton kiadtam a srácok útját. ez volt a hivatalos indokom, pedig szerintem csak nem tudtam lelazulni hozzájuk. vagy csak kevésbé bírtam az arcoskodást. akkoriban nem tűnt elég viccesnek -pedig nem is kell egy kábeles dramedy-nek annak lennie, ma már bőven értékelem a ’csak mosolygós’ alkotásokat is. és azt jegyeztem még föl a korabeli piroskockás füzetembe, hogy nem voltak szimpatikusak a főhősök. baszki, keményen oda tudtam csapni egy résznyi értékítéletet akkoriban... szóval, újra itt állok hollywood kapujában, és kíváncsian várom, mit találok a díszletek háta mögött. (++08.02.)