„it’s hard to explain. it’s... it’s the speed force.”
annyit lelkendezett kevin smith az epizódról, és arról a lehetőségről, hogy megrendezhette ezt a részt a sorozathoz, hogy megnőttek az elvárások, és kicsit más szemmel is nézte az ember. örömmel fedezhettük fel a sok kamera-mozgást, a szépen felépített képeket -és persze jason mewes... azt a sztorit is ismerjük, hogy kevin elsírta magát a tavalyi finálén az anyu-szál miatt, úgyhogy cseppet sem meglepő, hogy most egy olyan epizódhoz kérték fel, amiben megint fontos szerep jut nora allen-nek és az érzelmeknek. kétségtelen, hogy kell egy kis nyitottság a részhez, mert nagyon meta ez a ’speedforce, mint egy kvázi élőlény’ gondolat (ööö, midikloriánok, valaki...?), de fogadjuk el, hogy nem csak a részecskegyorsító meg a villám miatt gyors barry, hanem van egy ilyen misztikus körítés is a képességéhez. azért könnyű ezt elfogadni, mert az érzelmes részek nagyon működtek, azok az apró beszélgetések, amik mind a nagyjelenethez vezettek, a gyász utolsó fázisához, az elfogadáshoz. és a 'run barry run' mondattal nálam is elérték, hogy közel legyek a mécses-töréshez... a valóságban játszódó részeknél azért nem felejtettek el humort csempészni a sorok közé, dehát hogy lehetne komolyan venni egy meta-zombit...? ha már rá kellett szánni az időt barry sebességének visszaadására, akkor azt hiszem ennél stílusosabban nem is tehették volna ezt. ($$05.13.)