„this is the night that we have all been waiting for: ryan wheeler versus jay kulina.”
régóta a fejemben dédelgetem azt az ötletet, hogy kéne írni egy olyan sport-filmet, amiben a két egymással versenygő csapat egyforma időt kapna a vásznon, mindegyik szimpátiát keltene a nézőkben, így amikor egymás ellen esnek a film csúcspontján, akkor ne lehessen tudni előre, hogy ki lesz a győztes, vagy hogy kinek a győzelmének örülnénk is igazán -és most megerősödhetett ez a titkos kis álmom, mert valami nagyon hasonlót vittek véghez a sorozat írói... mert eljött végre a nagy meccs, barát barát ellen, két srác, akiket egyformán megszerettünk az elmúlt másfél szezon alatt (oké, kétségtelen, hogy jay a szórakoztatóbb figura, de ryan is ugyanúgy beköltözött a szívünkbe), ezért úgy tudtam végignézni az egész harcot, hogy nem húztam egyik irányba sem, leginkább annak szurkoltam, hogy tisztességes legyen a bunyó, hogy tiszta küzdelemben győzzön valamelyikük. persze azt tudtam előre, hogy a sérült térd befolyásoló tényező lesz, de ezzel is lehetett játszani az írószobában, hogy jay kihasználja-e ezt az előnyét -és lehet majd ezt tovább görgetni a későbbiekben is, mert mindkettejükben maradt emiatt tüske... pedig a rész elején még úgy tűnt, hogy ez ismét frank grillo epizódja lesz, mert alvey lelkizése megint kiemelkedett, de aztán elkezdtünk felkészülni a nagy meccsre, és így más problémák felé néztünk. nem is baj, hogy hosszabbra hagyták a játékidőt, így nem kellett semmit sem megkurtítani -és így nagy örömömre a mendez-lányoknak is jutott néhány pajkos pillanat... a vége meg... már csak mosolyogva tudom tudomásul venni, hogy mindig oda tudnak bökni valami kőkemény drámát a végére... ($$09.17.)
