„you saw ’a clockwork orange’?”
hagyományos epizódnak indult, ahol louie kifigurázza kicsit a mindennapi gondjait (a lányait játszó csajokat még mindig nagyon bírom), de aztán valami elborult az agyában, mert teljes rémálomba dobta az epizód második fele, túlpörgetve a rémálmokat, ahogy az életben is túl tudnak pörögni az álmaink. (mindig rá tudok csodálkozni, hogy charles grodin még él, de mindig tudok is neki örülni.) ($$04.15.)
„a parasite that retains the memories of the body he took over.”
kicsit lassítottunk, de csak azért, hogy jobban megágyazzunk a karaktereknek. mr.malick kapott egy nagyobb flashback-et, hogy kicsit jobban megértsük a motivációit, és ez nem is a halott testvére működött igazán, hanem mert bekukkantott mr.whitehall is, aki a hydra cinikus ágát képviselte már ekkor is, és akit nem tudott lázba hozni, hogy egy ősi szörnyet hozzanak vissza erre a világra... lincoln-ról is megtudtunk pár dolot, hogy milyen problémás volt az élete, mielőtt elkerült volna a tavaly látott inhumán paradicsomba -ami már el is veszett, hogy utaljak az epizód címére is kissé sután... végre hagyták, hogy mark dacascos azt tegye, amihez a legjobban ért, azaz írtak neki és ming na-nak egy pöpec verekedős jelenetet, és hát még mindig nagyon tud a két öreg... bár nem sokat ért ez a látványos segg-szétrúgás, mert a shield-nek ma kicsit bénának kellett lennie, hogy előre tudjon gördülni a cselekmény a jövő hétre, és jöhessen végre a daisy vezette secret warriors csapat... (azért a ward testét birtokló dögről is felvillantottak pár dolgot, azaz simmons hozta a tudományos blabláját a mikroorganizmusokról, valamint részben felfedték a szörny valódi arcát is...) ($$04.14.)
„john wayne. salvation’s new sheriff."
van egy híres dc karakter, aki a vadnyugathoz köthető, nem lenne király behozni őt is a sorozatba? -valahogy így indulhatott az epizód felépítése... de nem nagyon panaszkodom, amiért eljátszottak a westernnel is, mert belefér a sorozat szerkezetébe, és egyébként is ügyesen dobálták fel a sok klasszikus toposzt, ejj, még a zenei téma is morricone-s hangolással szólalt meg... de tényleg, pipálhattuk ki a listáról az összes ismerős elemet, a szalont egy kis bunyóval, a rosszfiú-bandát és az új sheriff választást, talán csak a prostik nem fértek bele a tévé-csatorna portfóliójába... no, de azért nem csak annyi volt, hogy állnak a srácok csizmában és kalapban a sárban, hanem mélységet is próbáltak adni a történelemnek. jonah hex-et rip-hez kötötték (de egyébként nem sok vizet zavart), kendra-nak is volt egy érdekes találkozása, és hát az sem volt nem meglepő, hogy a ebben a vad környezetben jött elő a srácok hősies énje, és védték meg az ártatlanokat. ami talán egy kicsit csalódást okozott, hogy nem bírták ki, hogy a végére ne borítsák lézer-lövésekbe a kisvárost, mert örültem volna, ha végig megmaradunk a john wayne-i úton... ($$04.14.)
„the man of steel brought to his knees all because he went to kindergarten and watched sesame street.”
no, a finálé felé közeledve begyújtották a rakétákat az írószobában -ott, ahol azért elég sok troll is lakozik, mert megint képesek voltak majdnem elhitetni velünk, hogy majd most láthatjuk a sorozatban a híres unokatestvért is, (hatásszünet) de nem... (plusz a trollkodás kategóriába sorolnám calista flockhart harrison ford-os poénját is...) de egyébként dicséret illeti őket, mert szépen előszedtek sok szálat az évadból, nem csak non gonoszkodik, hanem a kék segítője is. de a legfontosabb, hogy végre van tétje a fenyegetettségnek, érződik hősnőnk kétségbeesése, főleg ahogy elérkezünk a rész végi cliffhanger-hez. és mindig jól tud működni az ilyen típusú elme-módosító támadás, amit most non-ék bevetettek, mert nehéz harcolni ellene, barátokat és szerelmeket lehet egymás ellen fordítani vele... (először megörültem, hogy ms.grant agya úgy működik, hogy rá nem hat rá a kripton-i varázslat, de aztán lelomboztak, amikor kiderült, hogy csak maxwell lord intézte el neki a védelmet...) nem lennék szomorú, ha a sorozat félrerakná a magánélet nagyrészét, és ilyen tempóban rohanna végig egy egész évadon át, de megértem, hogy csak a végjátékban lehetséges ez. de azért halkan kérdezném: hiányzott ma bárkinek is kara és a szerelmi x-szöge...? ($$04.14.)
„pickles? pickles in a bloody mary? where’s the celery? this is not proper bartending. this is bullshit.”
én megeszek mindent, egy dolgot kivéve, amit semmilyen formában nem tudok elviselni -és ez a cékla... de tényleg, mi volt ma ez a zöldség-mánia? oké, vicces volt a 24-es kezdés, meg a sötét thriller-es szál steve buscemi-vel, de azért, na! a cékla és a zeller maradjanak csak a jelenlegi helyükön -messze tőlem... ($$04.14.)
„aka trunkmaster flex.”
jé, ez átívelő-sztori lesz idén? vagy csak simán egy dupla epizódot kaptunk? mindegy is, a lényeg, hogy archer-ék megint szarba keveredtek (nem srácok, ez nem egy igen bonyolult hangposta-üzenet, ez a szarba kerülés hangja...), mindegy a szakma-váltást hajtottak végre, így is mindig benne van a pakliban, hogy jókötésű motorosbanda-tagokat kell leverni... geek-ségemre jellemző, hogy nem is kellett látnom a zsidó ügyvéd arcát, már hangról azonnal felismertem patton oswald-ot... ($$04.13.)
„just because you’re an ancient blind prophet doesn’t mean you have be such a downer all the time.”
na, azért az nem járta volna, hogy rosa most simán összejön josh-sal, pedig voltak erre nézve terhelő jelek, de ez csak egy összeesküvés-elméletnek bizonyult szerencsére. mert a barátság fontosabb, mint a csajok, ezt még az óriás-robotos filmekben is tudni szokták... ($$04.13.)
továbbra is kitartóan keressük a megfelelő lányt, próbáljuk megfejteni az élet nagy rejtélyeit -kifordítva, amennyire csak lehet... idén kevésbé lehetett érezni a skeccs-show jelleget, nagyobb íveket írtak le az epizódok, sőt, rosa felbukkanásával egy nagyobb átívelés is kezdetét vette. jól működtek idén is a szó szerint vett dolgok, a paródia-jellegű kifigurázások. csak azt az egyet sajnáltam, hogy a sis’-ből ilyen keveset kaptunk...
„if you can somehow hear me, i just need you to know, ’sup? how you doing, boo-boo? and then i wrote, #relationshipgoals and i pictured texted you an image of kim kardashian and kanye west, but with their faces swapped. it was like a photoshop joke. it was stupid. i shouldn’t have sent you anything.”
annyira zseniális, hogy húsz percben össze tudnak foglalni egy kapcsolatot, a nagy szavak kimondásától, ami elől minden férfi menekül, odáig, amikor nagy sóhajjal túlesik a nehezén, és a ló túloldalán találja magát, mint túl-ragaszkodó. és ezzel meg is öli a kapcsolatot... annyira woman seeking man voltunk ma, hogy josh csak az utolsó percben tűnt fel, és azért ez bátor húzás. ($$04.13.)
„no one wants to make girls a&r reps, because a&r reps give direction and criticism, which is almost impossible to do with a cock in your mouth.”
arról álmodoztam az epizód közben, hogy néhány változtatással mennyivel jobban működne nálam a show. elsőként devon-hoz nyúlnék, és kivenném ebből a családi zűrből, és kizárólag a fotográfusságára koncentrálnék, ahogy kokettál (és kopulál) néhány ismert arccal. az is biztos, hogy nálam ritchie-t nem temetné maga alá a szarkupac, mert nem lenne gyilkosság meg maffia-szál, csak a rock’n’roll... és oké, elismerem, hogy a végén a két őszinte pillanat (verés a liftben, vallomás devon-nak) működött, de nálam a magánélet olyan hármas-szexekre redukálódna, mint amit a nasty bits-ék előadtak a garzon-lakásban. mert az rock’n’roll... a többi időt meg olyan fantasztikus jelenetekkel tölteném fel, mint amikor a tánctéren az első sokk után a funky-t felváltotta a diszkó-muzsika -mert egy zenés sorozat igenis szóljon magáról a zenéről. de mindez csak álmodozás, és be kell érnem azzal, amit kapok... ($$04.12.)
„is that how you say hi in texas?”
itt a választási év amerikában, úgyhogy különösen érdekes lesz nézni, hogy hogyan csapódik majd ez le underwood-éknál. igaz, hogy most még csak a háttérben (elsősorban a tévé-műsorokban) megy az előválasztás, mert az előtérben frank és claire kapcsolata van -illetve az elnöki pár titulus miatt nehéz függetleníteni a politikát és a magánéletet... mert a média azonnal kiszúrja, ha valami nem stimmel, és ilyenkor hihető magyarázatokkal kell előállni, mert az igazságot nem lehet megosztani a közvéleménnyel -főleg kampányidőszakban nem... tetszett, hogy az ellenfélnél is elkezdtek kombinálni claire eltűnésénél, beindították a gépezetet, hogy előny kovácsoljanak ebből. örülök, hogy claire-nek politikai célt adtak, mert ő is elmerülhet ebben a mocsokban -azt eddig is tudtuk, hogy esze van hozzá, azt meg majd most meglátjuk, hogy gyomra bírni fogja-e... (plusz pont neve cambell előásásáért) és az is jó, hogy megismerhettük az édesanyját (ellen burstyn szokás szerint nagyon jó), mert rengeteget megtudhatunk általa a first lady-ről is. bár ahhoz elég az is, ha nagyon apró finomságokkal érzékeltetik érzelmeit, mint mikor egy pillanatra összerezzen, amikor a sajtótájékoztatón a férje a vállára rakja a kezét... ($$04.12.)
„what about dick wolf? he personally told me i was great when i played a streaker in ’s.v.u.’”
oké, értjük, vince adrenalin-függő lett, nem kell ezért még egy motorra is ráültetni... megyünk bele az évadba, jönnek a szokásos unalmas körök, de tényleg, még ari-nál is sikerült elérni, hogy ne tetsszen a szála ezzel a becsicskulással az asszony felé. tulajdonképpen most csak az érdekel, hogy milyen lenne drama aláröhögős vígjátékban... ($$04.12.)
„i don’t want to talk because i’ve got a dick in my mouth.”
imádom azt a sorozatban, hogy igen komoly dolgokat mutatnak be úgy, hogy elveszik a drámai élét, és igazán őszintén szórakoztatnak. szakítás némi erdőben rohangálással pizsamában? hehe. autóbaleset kínos szopás miatt? hehe. eltűnt anya jessa hisztijével kikönnyítve? majdnem hehe. és ez az egyetlen sorozat, ahol nem aggódom azért, ha hannah felelőtlenül beül egy idegen autójába, mert tudom, hogy nem akarnak valami klisés drámai megoldással előállni. (ja, és lisa bonet 15 éve ugyanolyan gyönyörű!) ($$04.11.)
„you certainly have high opinion of what a crippled highlander and a pregnant english woman can accomplish.”
múlt héten a kertben, ásás közben bevillant, hogy mennyire hiányzik a sorozat hangulata, úgyhogy túlzás nélkül mondhatom, hogy nagyon vártam, hogy újra elmerülhessek ebben a különleges hangulatú világban. ugyanakkor tartottam is tőle, hogy mennyire lesz más az új helyszínnel. annyira felkészültem franciaországra, hogy szinte sokkolt, mikor kiderült, hogy 1948-ban kezdtük ezt az évadot is, az első fél órában azt vártam, hogy vajon milyen módon fogunk visszalépni újra kétszáz évet, hogy csak sima visszaemlékezés lesz-e vagy claire újra varázslatos útra kel. pedig érdekes volt a ’jelen’ drámája is, hogy claire-nek újra magyarázkodnia kell az időutazás miatt, hogy frank-nek le kell győznie minden észérvét a szerelme miatt, hogy el kell fogadnia minden ajándékot, amit isten adott neki, hogy claire-nek vissza kell illeszkednie a zajos modern korba, lemondani a szerelméről, és újra mrs.randall-é válni. de én kalandokat akartam, claire mosolyokat akartam, kilépni a szürke jövőképből. így örültem, amikor tényleg kikötöttünk a béka-szagú öbölben, ahol kezdődhetett a nagy tervezgetés -egy olyan jövőé, amit már most láthattunk, hogy nem valósulhat meg... tetszett, hogy sok mindennel rímeltünk a korábbiakra, nem csak a ’40-es években való kezdéssel, de azzal is, hogy jaime újra a hátát mutatva jutott előre, hogy claire számára mennyire fontos a beteg emberek segítése, vagy hogy az epizód végén megismerhettük az aktuális gonoszt. remélem ezek mentén elindulva majd szépen kitárul az új világunk, és ugyanúgy magával ragad majd, mint eddig. ($$04.11.)
„i’d say we hit bottom. but i had a great fight. everyone’s alive. we’re together.”
furcsa volt ez így, hogy kettévágták a küzdelmet, míg jay-t az előző epizódban láttuk meggyőzően győzni, addig ryan a mai epizód elejére jutott -szintén egy gyors győzelemmel. bár lehet, hogy akartak adni valami kis bunyót a fináléban is, mert azon kívül csak a magánéleti zűr ment, extra formában, mert ugye ez a félévad-finálé, itt kell még jobban megnyomni a drámát... úgyhogy szegény srácok egy pillanatig sem élvezhették ki a sikeres estét, mert csak úgy ömlött a képükbe a sok negatív élmény. volt itt öngyilkosság és eutanázia, túladagolás és könnyes búcsú, de olyan töménységben, hogy egyre jobban fulladoztam tőle... egész sokat foglalkoztunk nate-tel is, akitől az egész epizódban vártam a commingout-ot, de csak nem jött el, viszont megint tudott rideg fasz lenni, most épp az anyjával -mondjuk azt valljuk be, hogy ő legalább megérdemelte, hogy valaki keményebb legyen vele. de a végén az alvey-val való beszélgetés is arra utal, hogy talán találtak a srácnak egy új utat az írószobában... ha végiggondolom, csak egyetlen helyen hatott igazán a dráma -amikor ryan megtette, amit az édesapja kért, mert nagyon okos volt a rendezői munka, a közelivel és a csönddel. ($$04.11.)
az egész (fél)évben azon panaszkodtam, hogy mennyire túlzásba vitték a drámát, úgyhogy nem hiszem, hogy másra számítottatok, minthogy most is erről fogok írni. mert még valahol meg is érteném, hogy nem érzik elégnek az írószobában, hogy tényleg csak a harccal foglalkozzanak, csupán az edzőteremben töltsük minden időnket, felkészüléssel a következő bunyóra, de az nem megoldás, hogy átessünk a túloldalra, és minden szereplőt csak nyomjunk egyre lefele a szarba, mert ha kiölünk minden szórakozást a sorozatból, akkor minek akarna visszatérni a néző -mert azért annyira meg nem mélyek a karakterek, hogy igazán (le)építeni lehessen őket. jelenleg bizonyos hangulati elemei és jay még a sorozat mellett tartanak, de ezek nem tudom, hogy meddig lesznek elegendőek...
„look at me. i am transcended.”
azt hiszem megtalálták a legjobb módját, hogy humor csempésszenek a sorozatba -izzadó srácok hülyeségeket beszélnek a szaunában... nagyon is kellett már egy kis mosolygás, mert továbbra is nyomják az írók a túl-drámát. de komolyan, még az olyan cuki jeleneteket is tönkre tudják tenni, mint mikor alicia kislányként örül az ajándék-autójának, mert nate szokás szerint egy fasz, és lelomboz mindenkit maga körül... de a végén sem tudsz igazán lelkesedni jay hatásos győzelme után, mert párhuzamosan vágják a meccset anyu megzuhanásával... de ha már alicia-t emlegettem, közelebb hozzák, amikor évelődik ryan-nel, utána meg eltaszítják, amikor előadja a hisztispicsát lisa irodájában... de tényleg, most így végiggondolva, mindent megkeserítenek, ryan is rendezte a viszonyát az apjával, erre most szarabbul lesz az öreg. elég volt a komorságból, most már ki kell mondanunk! ezt nem lehet pár percnyi fogyástól kába aggyal előadott bullshit-tel ellensúlyozni... (de azért szavazásra bocsátanám a kérdést, hogy melyik fantázia volt a jobb? a bora bora-i tengerparti ejtőzés, vagy a német hegyek és mellek közti wurst-zabálás...?) ($$04.10.)
„-we need to turn up the pressure.
-pressure?! you want to turn up the pressure?! this city is about to explode! we have enough pressure!”
amikor van egy dolog, amire az elején jelentőségteljesen rávilágítanak (mint itt az elnöklő bíró feleségének az érintettsége), akkor alig várod, hogy előjöjjön az ügy folyamán -és most végre eljött ez az idő. bár nem ebben volt a feszültség, hanem az egész körülötte lévő dologban... johnny cochran nem lett szimpatikusabb, ahogy mosollyal a szája szegletében élvezte, ahogy hergeli a közvéleményt, még annak ellenére sem, hogy láthatóan megviselte az, ami a nehezen megszerzett szalagokon volt (meg az is, hogy hogyan bántak vele karolina-ban, az igazi dél szívében). mert bizony a kőkemény rasszizmus felborított mindent a tárgyalóteremben, pattanásig feszülnek az idegek, de a legjobb az volt, amikor egy-egy liftben robbantak a verbális bombák, mind az ügyészek mind az ügyvédek között, de az egész epizódban ott volt az a jóleső feszkó, ez a rassz-kérdés mindig a legrosszabbat hozza ki az emberekből, főleg, ha van, aki még élezi ezt a nagy nyilvánosság előtt... ($$04.10.)
„everything has a foundation. shakespeare sonnet, bookcase, the empire fucking state building.”
sárga taxik és beatles, erős kezdés, egyből felpezsdültem... annak örültem, hogy ma elsősorban a zeneiparral foglalkoztunk, mert ez az, ami működik a sorozatban, tetszett is az új előadó felfedezése (némi homoerotikus felhanggal a szerződés aláírásakor), volt itt zeneszerzési egyszer-egy is (demonstrálva az alap-akkordok erejét), csak azok a fránya pénzügyi problémák ne lennének az oldalvonal (főleg a baljóslatú maffia-szállal kiegészítve). nem volt még minden stílus prezentálva a hetvenes évekből, úgyhogy most gyorsan behozták a karib-tenger piros/sárga/zöld/fekete színvilágát, egy picit furán is jött ki, hogy mindenki egy reggae-klubban tengette az idejét -még john lennon is, akit elsőre fel sem ismertem, mint sztár-cameo-t, de amikor megszólalt, akkor már stimmelt az akcentus... a gyilkossági szál még mindig bántóan lelóg az egészről, de reméljük a maradék két résznél megváltozik majd ez... (kéne még poén srácok, a logó-cikizős meg a sátánista-átkos is milyen jó volt már...!) ($$04.10.)
„seems this girl’s ghost has got you all out of sorts.”
eddig is mozaik-szerű volt a sorozat szerkezete, de ezt most már elvitték ezt olyan mértékbe, hogy egy pillanatra sem lehet félretekinteni, mert lemaradsz egy bevágás-töredékről, aminek még lehet jelentősége... azt hittem, hogy a legnagyobb flashback-ben azt fogják megindokolni, hogy hood-nak bűntudata van, mert nem segített rebecca-nak hónapokkal ezelőtt, de aztán mikor mégiscsak beszállt a meth-farmon lévő (nagyon banshee-s) zúzásba, akkor már láttam, hogy másfelé akarnak indulni (mondjuk azt nem láttam előre, hogy ez olyan kellemetlen vadhajtásokkal is jár együtt, mint a sheriff-hivatal gyanúsítgatása). mindenképp kell egy erős indok, hogy miért pont ez a halál volt az, ami visszahozta hood-ot a remeteségből, és miért nem job -de az írók is tisztában vannak ezzel, hiszen ki is mondatják ezt sugar-ral... azt hiszem ma már nem lehetett panasz a vér- és durvulás-mennyiségre, mert egyből a nyitányban kemény pornót kaptunk az arcunkba, a végén meg egy basszusgitáros veszte lett a saját hangszere. proctor eléggé aktivizálta magát, a saját kezű ölés mellett komoly tárgyalásokat is folytat, megfélemlít, ahogy szokott, valamint még nagyobbra tör a drog-bizniszben -van, aki a munkába temetkezik a gyászidőszakban... ($$04.10.)
„according to the data, all human behavior revolves around the avoidance of pain.”
van az a pont a történetekben, amikor minden rossz felé fordul, amikor fájdalmasan elérjük a mélypontot, ahol diadalmaskodni látszanak a rosszak, és ahonnan már tudod, hogy csak felfelé vezethet az út -és gyorsan tisztázzuk, hogy most a sztoriról beszélünk, nem a sorozat vagy az epizód minőségéről, mert ott most épp nincs gond, pikkpakk elpörgött a rész, eszembe sem jutott az órámra nézni, sőt, nem bántam volna, ha még tovább tart... pedig ez az időszak általában a ’nemszeretem’ állapottal jár együtt, mert mi nézők szeretjük azt látni, hogy legalább egy kis reménysugár csillan a jók győzelmére. és ezt most csak egyetlen helyen kaptuk meg, mert a polis-i ál-parancsnok bár szórakoztató, azért szurkolni nehéz neki, arcadia-ban meg a gonosz ai bevetette a teljes arzenálját a hatalomátvételért (raven szenvedéseiért még számolunk, te mocsok!), viszont az erdőben az izgalmak után legalább adtak egy kis megnyugvást. remélem, hogy bellamy-t végre irányba tarják, sőt, talán eleget is bűnhődött már a bűneiért. ($$04.10.)
„this is the iron hand of frankia. i give it to your grace as a symbol of my favor.”
istenem, megvilágosodtam! az a legnagyobb bajom az évaddal, hogy több karakter sorsa teljesen hidegen hagy... már tikkel az ember szeme, ha kattegat-ba kell visszatérni -de ezt tudjátok már, mert hetek óta rendre előhozom ezt a bánatom... de igazából azzal sem tudnak felizgatni, ha frank-földön valaki átmegy szado-ból mazo-ba... wessex-et csak azért nem írom, mert linus roache még mindig nagyon erős, mint king ecbert, és azért ebben a shakespeare-i királydrámában van valami, ami megfogja az embert... és az a baj, hogy még az érdekesnek tűnő szálakat is elvágják a sokk-hatás kedvéért (mert azt nem mondhatjuk, hogy nem hullottak ma a karakterek -és emiatt főleg nem értem, hogy minek kell a felesleges álom-szekvencia is egy fontos karakter halálával, megtanulhatnák már, hogy a nézők utálják az ilyen ósdi trükköket...). és az baj, hogy az ember ilyenkor kérdezősködni kezd -például, hogy minek kellett felépíteni a kínai lány szálát, ha most ilyen radikálisan fejezték be -mit fog ez majd hozzáadni ragnar személyiségéhez? azon kívül, hogy most majd rángatózik egy részen át az elvonási tünetektől... viszont az elismerem, hogy a szárazföldön úszó hajók trükkje látványosan nézett ki, de ez egy kicsit kevés elismerés egy 45 perces epizódhoz... ($$04.09.)
„look up! picture a bald eagle soaring!”
azt a vágatlan tracking-shot-ot, ami a határnál ellőttek egyből a nyitányban! és annyira hatásos volt a szépen úsztatott vágatlan kép és a zene összehatása, hogy még az sem zavarja az embert, hogy az egész jelenet csak érintőlegesen kapcsolódik a történethez... mert mike csak perceket kapott, de azokkal jól gazdálkodott, szépen készül fel a stílusos bosszúra. ez utóbbit jimmy is ismeri, csak ő nem durva módon áll az ilyen válaszcsapásokhoz, hanem a maga simlis módján... mert nem hagyhatta, hogy élete szerelme csalódott legyen, csak az a baj, hogy a jimmy-s húzással megint a cél előtt fog elcsúszni, érzem... egyébként megint csodásan volt felépítve kim és jimmy története, ahogy a szöszi újra az őszinte utat választja (a cégtől való kilépésénél), majd jött a hengerelés az étteremben (mindig jó látni valakit, aki ennyire kiemelkedő a szakmájában), aztán a visszafogott örömködés jimmy-vel (olvadó szív tőlünk), majd a hhm utolsó próbálkozása (chuck-ot egyszerre tiszteled és utálod), majd a végén a már emlegetett jimmy-akció (xerox forever!). széles amplitúdójú érzelmi hullámzás, egy közbeiktatott vicces jelenettel (jimmy újabb reklámfilm-felvétele, a veteránok fókusz-csoportjára kihegyezve). ($$04.09.)
„to run a corporation is not the same as ruling a country.”
a jövőben az országok részvénytársaságok lesznek -ezt abszolút el tudom hinni... nem számítottam rá, hogy ilyen mélyen megyünk bele a morális kérdésekbe, pedig az időutazások egyik érdekes felvetése ez: ha megölsz egy gonoszt, akkor az általa okozott károk megszűnhetnek ugyan, viszont gyilkos válik belőled is, és ez egy olyan határ, amit nem könnyű átlépni... általában a ’megölni hitler-t’ szcenárió szokott előjönni, de a jövő mini-hitler-e sem tűnt kevésbé seggfejnek, mint az eredeti... egyébként nem volt rossz ez a szürkébe öltözött bűnözés-mentes jövő, ahol robotok őrzik a békét -ray robotjai... érdekes dráma lett volna az, hogy miatta sötétebb kicsit a jövőkép, plusz hogy nem tudott róla, hogy van egy gyereke, de aztán szépen kihúzták a szál alól a drámát egy idétlen fordulattal -és még jewel staite-et is elpazarolták erre a pár percre... annak viszont örültem, hogy kis időre megint összehozták a csapatot egy közös, hősies csetepatéra. ami viszont eléggé feleslegesnek tűnt, az a sólyom-lány flashback-je volt, mert sok újat nem tartalmazott, csak némi húszas évek parókát... ($$04.08.)
„i made your daddy a promise. i told him what i would do if he betrayed me.”
ha már muszájból benn tartják a flashback-eket a sorozatban, legalább ennyi összefonást elvárok a jelen eseményeivel, mint ami ma is volt... na jó, ennyi elég volt ennyi elterelés, beszéljünk az elefántról a szobában -a halálról. először is az internet korában tényleg nem lehet elkerülni, hogy ne tudd előre, hogy ebben a részben elbúcsúzunk valakitől, így aztán az epizódot nézve már ki lehet sakkozni, hogy ki lesz az, vagy mondjuk le lehet szűkíteni két személyre. mert azért a végéig diggle-t is benn tartottam a kalapban, mert el tudtam volna képzelni, hogy a testvére iránti vak bizalom miatt így bűnhődik. de inkább valaki mást választottak az írók, és meg kell mondanom, hogy ügyesen játszották ki a kártyáikat a végén, mert én is megrendültem egy kicsit ott a kórházi folyosón. aztán viszont csak egy dologra tudtam gondolni -a szegény apukára, akinek ismét át kellett élnie ezt a sokkot... (egyébként a rész jobban pörgött a mostanában szokásosnál, volt jó pár bunyó-jelenet is a liga-tagokkal, a búcsúzó karakter is megmutathatta, hogy kiérdemelte a maszkot az elmúlt évek alatt.) ($$04.08.)
„i don’t know what’s worse, the traps or the puns.”
eddig sosem gondoltam bele abba, hogy nygma-nál tényleg annyi a gonosszá válás motivációja, hogy kirúgták a munkahelyéről... kicsit kevés, de amíg csinálja a szokásos rejtvényeit, addig ki vagyok ezzel békülve. az is logikus, hogy egy labirintushoz nyúltak vele kapcsolatban, még szfinx is volt, ami riddle-hez hasonlóan megszállottja a rejtvényeknek... csak szegény robin vág mindig buta fejet... ($$04.08.)